Június 25-én egy nagy jelentőségű per lesz a Kúrián: egy devizahitel per felülvizsgálata folyik a legfelsőbb bírói szinten. A Kúria a tárgyalás előtt a Legfőbb Ügyészhez fordult, többek között a költség szó fogalmának az értelmezése kapcsán. A Legfőbb Ügyész elkészítette szakmai véleményét, mely teljesen hihetetlen módon valótlan állításokat tartalmaz, és ezekből a valótlan állításokból teljesen téves következtetést von le.

A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület és a Hiteles Mozgalom készített egy elemzést erről az ügyészségi szakmai véleményről és elküldte az elemzését a Kúriának.

Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy nem arról van szó, hogy a véleményünk más, mint a Legfőbb Ügyészé, arról van szó, hogy a tényeknek nem felelnek meg az ügyészi állítások.

A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője és Hiteles Mozgalom tényeken alapuló elemzése olvasható alább:

Igen Tisztelt Kúria!

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a Kúria munkáját a banki hitelezéssel és ezen belül is a devizahitelezésnek elnevezett kölcsöntermékkel kapcsolatban.

A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője és Hiteles Mozgalom is küldött szakmai anyagot a joggyakorlat elemző csoport készülő anyagához és aktívan részt vett a Kúria által szervezett konferencián.

A napokban került a kezünkbe a Legfőbb Ügyész szakmai véleménye a „költség” értelmezésével kapcsolatban. Ezt alaposan áttanulmányozva sajnos meg kellett állapítanunk, hogy nagyon sok tárgyi tévedés van a szakmai véleményben és ezek miatt a végkövetkeztetésnek nincs alapja.

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a Kúria megalapozott, helytálló adatok és tények ismeretében hozza meg döntését és ne vélemények alapján. Erre tekintettel a szakmai véleményben szereplő kölcsönszerződés adatai alapján bontjuk ki álláspontunkat.

Az alábbiakban részletezett, jogi, közgazdasági és általános érveket tartalmazó álláspont tömörített lényege, jogi érvrendszerének összegzése a következő:

Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, mely nem tartalmazza b, az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj-mutatót, a hiteldíj-mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c, a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves százalékban kifejezett értékét.

A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997 (III.5.) Korm rendelet:

8. §.(1) A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belsőkamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolat – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni.

Magyarország Alaptörvénye 28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét első sorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

Ptk. 207. §(1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

(2) Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Következtetések:

Az Alaptörvény szerint a józan észnek és a közjónak megfelelően kell a jogalkalmazás során a jogszabályokat értelmezni.

A Ptk. szerint , ha egy szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, akkor a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kel elfogadni.

A költség fogalma jogszabályi szinten nem meghatározott.

A kölcsönszerződésben szereplő THM kiszámításának módját a Korm. r. határozza meg, mely számítás során a deviza vételi és eladási árfolyamokat, azaz az árfolyamrést az OTP Bank. Nyrt. elismerten figyelembe vette. A THM a szerződés részét képezi, így a THM kiszámításánál figyelembe vett költségek is a szerződés részei kell, hogy legyenek, hisz ezt a Hpt. 213.§.(1) bek. kötelezően előírja.

A fenti premisszákból következik, hogy a nem meghatározott tartalmú „költség” kifejezés a józan ész és a fogyasztó érdekei figyelembe vételével való értelmezése nem vezethet jogszerűen más eredményre, mint arra, hogy az árfolyamrés költség.

A fenti alapelvekkel ellentétes az ügyészségi vélemény, amely önkényes, elfogult, jogellenes jogértelmezést tartalmaz, önellentmondásokkal teli, így a jogállamiságot ássa alá, kifejezetten bankmentő, politikai-gazdasági megfontolásból.

A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője és Hiteles Mozgalom 37 oldalas részletes elemzése itt letölthető: Kattintson ide...

Forrás: Hiteles Mozgalom Kattintson ide...

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3216832

Jelenleg az oldalon

4
Online