Jelentősen megváltoztak a cukorrépa-termesztés és a cukorgyártás feltételei szeptember 30., az uniós cukorkvóta megszűnése után. Szakértők szerint a magyar termelés és feldolgozás mennyiségét az intézkedés érdemben nem érinti, de a cukor árát az EU-ban mérsékelheti, közelíti a világpiaci árhoz.

Azzal, hogy immár korlátozások nélkül termeszthető cukorrépa és állítható elő cukor az unió országaiban Magyarországon várhatóan nem nő majd számottevően a cukorrépa termőterülete, az előállított cukor mennyisége. A cukorrépa-termelés ugyanis csak jelentős állami támogatás mellett gazdaságos - mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára az MTI-nek.   

Az országban új cukorgyár építésének nincs elvi akadálya, azonban a kvótakivezetés utáni időszakban a termelés gazdaságossá tétele fokozott erőfeszítésekkel és kockázatokkal jár. Az új gyár nagyjából 80-100 milliárd forintra becsült építési költségének megtérülése jelen piaci körülmények között kérdéses - tette hozzá.   

Úgy vélte, a cukorkvóta kivezetése nyomán az uniós cukorár mindinkább a világpiaci folyamatokhoz fog igazodni, és várhatóan erősödni fog az áringadozás.    

Az ebből fakadó esetleges negatív hatások kivédését szolgálja az uniós piacfigyelő rendszer és a továbbra is rendelkezésre álló intervenciós eszközök, amelyek hatékony alkalmazását a magyar kormány elvárja az uniós intézményektől - tette hozzá.    

Magyarországon a cukorrépa termőterületét hosszabb távon a piaci szereplők stratégiája határozza meg, amelyet elsősorban a világpiaci folyamatok függvényében alakítanak ki. A magyar kormányzat mindent megtesz azért, hogy a hazai termesztésnek kedvező jogszabályi környezet - különösen a termeléshez kötött támogatás nyújtásának lehetősége - a jövőben is fennmaradjon, ez ugyanis feltétele az alapanyag megtérülő termesztésének - mondta az államtitkár.   

Megjegyezte, hogy a magyar cukorgyártás gazdaságossága a kvótarendszer megszűnését követően elsősorban a cukor világpiaci árától függ majd, ami nehezen jelezhető előre. Ugyanakkor a szaktárca nem számol azzal, hogy akár a termelés, akár a feldolgozás megszűnne Magyarországon. Ellenkezőleg, az európai cukortermelés volumene becslések szerint mintegy 5 százalékkal nőni fog, így cukorhiánnyal bizonyosan nem kell számolni. Az elmúlt évek kaposvári fejlesztései hatékonyabbá tették az üzem működését, megerősítették helyzetét az európai piacon - jegyezte meg.   

A szakértők szerint ugyanakkor felfuthat az izoglükóz gyártása, amihez rendelkezésre áll a szükséges alapanyag, a kukorica. A feldolgozó kapacitást is bővül, például épül egy feldolgozó üzem Tiszapüspökiben - tette hozzá az államtitkár.    

Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) főtitkára az MTI megkeresésére hozzátette: a kvótarendszer megszűnésével a magyar cukorrépa termesztésben és feldolgozásban 2020-ig nem várható változás, mivel addig van termeléshez kötött támogatás, amely évente 8 millió euró - mintegy 2,4 milliárd forint -, a támogatható terület pedig 19 ezer hektár. A várható termeléshez kötött támogatás mértéke ebben az évben hektáronként 144 000 forint.    

Kiemelte: idén a kaposvári cukorgyár részére 15 600 hektáron termelnek cukorrépát, amely a gyár alapanyag szükségletét elégíti ki, ezen kívül 2000 hektáron termelnek a horvátországi eszéki és verőcei cukorgyáraknak.   

Az 1968-ban bevezetett kvótarendszer az európai termelőknek jelentős támogatást biztosított, ezzel védte az ágazatot az alacsonyabb világpiaci ártól. Ennek megszüntetését célozta meg az uniós cukorreform, amelynek intézkedései 2006. július 1-jén léptek hatályba főként Európában a cukor árának csökkentése, és az unió támogatott cukorkivitelének megszüntetése érdekében.    

A reform részeként támogatták a cukorrépa-termelőket és cukorgyártókat, akik felhagytak e tevékenységgel, lemondtak a támogatott kvótáról. Az unió 2013-ban döntött a kvótarendszer, az Európai Unió cukorpiaci rendtartása megszűnésének 2017. szeptember 30-i időpontjáról.   

A tagországok 2006 és 2009 között összesen 5,8 millió tonna cukorkvótáról mondtak le, a teljes kvóta 14 millió tonnára csökkent. Ebből 13,3 millió tonna cukor, a többi izoglükóz volt.    

Magyarország uniós csatlakozásakor a rendelkezésre álló cukorkvótájának nagyjából 75 százalékáról, 2007 és 2009 között összesen valamivel több mint 300 ezer tonnányi cukorkvótáról mondott le. Az uniós szabályok alapján így kiegészítő támogatásra volt jogosult.   

A cukortermelés csökkentésének ellentételezésként 2006-2013 között 627 millió euró - 170-180 milliárd forint - uniós támogatás érkezett az országba, amelynek 65 százaléka - 350 millió euró (mintegy 100 milliárd forint) - azokhoz a répatermelőkhöz jutott, akik felhagytak a termeléssel. Valamivel kevesebb, mint 27 százalékot - 169 millió eurót (mintegy 45-50 milliárd forint) - a cukorgyárak kaptak. Ebből az összegből biztosítaniuk kellett a gyár lebontását, a környezet helyreállítását és a dolgozók elbocsátásának költségeit.   

A reform következménye a kabai, a petőházi, a szolnoki és a szerencsi cukorgyár bezárása volt, csak a kaposvári cukorgyár maradt meg.

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó