Az Olimpia egy nemzetközi, több sportágat magába foglaló eseménysorozat. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olimpiák mintájára, 1503 év elteltével – 1896-ban Athénban kezdődött el, és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg. Az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezhette. A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték. 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.

Az első ókori olimpiai játékokat i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában, és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olimpiai játékokat is beszüntette – közel 11 évszázados fényes múlt után. Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a „Halottak párbeszéde” című versében is megfogalmazott. Az első újkori, olimpiára emlékeztető rendezvény Evangélisz Zápasz anyagi támogatásával 1859-ben jött létre. Ő állta a Pánhellén Stadion felújítási költségeit is, és ott rendezték meg a hasonló 1870-es és 1875-ös játékokat is.

Ezt szerte a világon újságokban és közleményekben tudatták az emberekkel, a London Review például azt írta, hogy „az olimpiai játékok, melyeket évszázadokra abbahagytak, ismételten elkezdődtek! Valóban meglepő hír…, hogy a klasszikus ókori játékokat Athén mellett újra felébresztették.”

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részvevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen.

Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót stb. Az első olimpiai játékokat az i. e. 776-ban tartották, bár valószínű, hogy már korábban is folytak sportversenyek, ezt követően általában négyévente rendezték meg. A két olimpia között eltelt időt olimpádnak nevezték, ami egy idő után időszámítási alap is lett. Az ókori olimpiai játékok népszerűsége csak folyamatosan emelkedett, az időszámításunk előtti 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak is jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz (akinek óriási szobra Olümpiában állt és az isteni hős, Olümpia mitikus királynak, Pelopsznak a tiszteletére. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták. A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni; az időszámításunk előtti 6. században élt. Mikor Róma terjeszkedni kezdett Görögország felé, a játékok már folyamatosan vesztettek jelentőségükből.

Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. A győzteseknek nem csak az első helyért járó dicsőség járt, hanem egy olajfaágból font koszorúval is megkoronázták. Az olajág a remény és béke jelképe volt. Míg az olajág szimbóluma elért egészen az ókori játékoktól annak modern újjászületéséig, számos új olimpiai szimbólum is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Például a lánghordozás az ókori olimpiai játékoknak nem volt része (Adolf Hitler vezette be a játékok történetébe a berlini olimpián), noha az olimpiától függetlenül már akkoriban is rendeztek fáklyás váltófutásokat. Természetesen az ötkarikás zászló is új szimbólum, az ókori Görögországban nem használták, de az arany-, ezüst- és bronzérmek rendszere is új.

A nyári olimpiai játékokon 28 sportág 38 szakága szerepel mintegy 300 versenyszámmal, a téli olimpiai játékokon pedig 7 sportág 15 szakággal és körülbelül 80 versenyszámmal. A versenyszámok száma és típusa olimpiáról olimpiára változhat. Minden olimpiai sportágat egy-egy nemzetközi szövetség képvisel.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság állapítja meg a sportok, a szakágak és a versenyszámok szerkezetét.

Szimbólumok:

Az olimpiai mozgalom számos jelképet használ, legtöbbjükben Coubertin ötleteit, elképzeléseit fedezhetjük fel. A legismertebb ilyen szimbólum az olimpiai karikák. Ez az öt egybefonódó karika szimbolizálja az öt kontinens egységét. Ez a szimbólum szerepel fehér alapon az Olimpiai zászlón is. Az öt karika színei (fehér, vörös, kék, zöld, sárga és fekete) közül legalább egy a világ minden nemzetének zászlajában szerepel. A zászlót 1914-ben fogadták el hivatalosan, de első alkalommal csak 1920-ban, Antwerpenben használták, azóta a játékok minden rendezvényén felvonják a nyitóünnepségen, illetve levonják a záróünnepségen.

Olimpiai eskü: „A legfontosabb dolog az olimpiai játékokban nem a győzelem, hanem a részvétel, hasonlóan az élethez: nem a diadal, az igyekezet a fontosabb. A legalapvetőbb dolog nem az, hogy legyőzd társaid, hanem, hogy küzdj jól.”

Az olimpiai lángot – a mozgalom másik fontos jelképét – minden játékot megelőzően a görögországi Olümpiában gyújtják meg, csupán a Nap melege segítségével. Innen – ha lehetséges – egymást váltó futók juttatják el az adott olimpia rendező városáig. Az Olümpiából hozott lánggal gyújtják meg a nyitóünnepségeken az olimpiai stadionban elhelyezett hatalmas fáklyát, amelynek lángja a játékok végéig lobog. Olimpiai láng 1928óta szerepel a játékokon, de csak 1936-tól vitték körbe a Földön (a német kormány így próbálta meg reklámozni nemzete szociális világnézetét). 2012-től biztonsági okokból csak a rendező országban viszik körbe a fáklyát.

Az 1968. évi nyári olimpiai játékokon volt először hivatalos kabalája a játékoknak, és ezt a hagyományt azóta minden rendező város tartja. Ezek a figurák állati, emberi vagy fantázia szülte alakok, amelyek a játékoknak helyet adó ország kulturális hagyományaira jellemzőek. Különösen fontos szerepet kaptak a kabalák a moszkvai olimpia óta, ahol Misa, az orosz mackó nagy sikerrel debütált. A legutóbbi nyári olimpia, a 2008-as pekingi játékok kabalái a Fuwa nevet kapták. Ez az öt figura a feng-shui, a kínai kultúra öt elemét jelképezi.

A jutalmak:

A sportolók, vagy csapatok, akik első, második, vagy harmadik helyen végeznek az olimpiai játékokon, érmeket kapnak. Az első újkori olimpián a győztes ezüst-, a második helyezett bronzérmet, míg a harmadik babérkoszorút kapott (kivéve a maratoni futás máig egyetlen magyar érmese, az 1896-ban a harmadik helyen végző Kellner Gyula, aki bronzérmet kapott szintén). Az 1900-as, illetve 1904-es olimpián a sportolók okleveleket kaptak érmek helyett. Azóta kezdett egységesülni az olimpiai dobogós helyezések éremmel való jutalmazása.

Az első helyezettek aranyérmet kapnak – 1912-ig színarany, ezután arannyal futtatott ezüst, majd arany tetejű ezüstlap. Minden aranyéremnek legalább 6 gramm aranyat kell tartalmaznia. A másodikakat ezüstéremmel, a harmadikakat bronzéremmel jutalmazzák. Az egyenes kieséses rendszerben lebonyolított sportágak (főképp az ökölvívás) harmadik helyezettjeit nem határozzák meg, az elődöntők vesztesei kapnak bronzérmet. Az első három helyezett jutalmazása 1906-ban került be az olimpiai programba, korábban, az 1896-os olimpián mindössze az első és második atléta kapott érmet; ezüst- és bronzérmet. Különböző kisebb díjakat már1900-ban is kiosztottak, ám 1904-től már ezüst trófeákat adtak az elsőknek. A három érmet első alkalommal 1906-ban a nem hivatalos olimpián alkalmazták, ám mivel ez csak egy egy jubileumi rendezvény volt, a három díj hivatalosan 1908-as londoni olimpiától szerepel az olimpiák történetében. 1948 után a negyedik, ötödik és hatodik helyezettek is kaptak tanúsítványt kitűnő szerepléseikről, ezt győzelmi diplomának nevezik. Az 1984-es játékokon a hetedik és nyolcadik versenyzők is kaptak ilyen címet. A 2004-es athéni játékokon az érmek mellett olajfaág koszorúkkal is jutalmazták a rendezők a sportolókat.

Legeredményesebb Olimpikonok:

Michael Phelps (USA, 2000-től úszás, 14 arany, 2 bronz), Larisza Latinyina (URS 1956-1964, 9arany, 5 ezüst, 4 bronz), Larisza Latinyina ( URS, torna 1956-1964, 9 arany, 5 ezüst, 4 bronz), Paavo Nurmi (FIN, Atlétika, 1920-1928, 9 arany, 3 ezüst), Mark Spitz (USA, 1968-1972, Úszás, 9 arany 1 ezüst, 1 bronz), Carl Lewis (USA, atlétika, 9 arany, 1 ezüst), Brigit Fischer (GER-GDR, 1980-2004, kajak-kenu, 8 arany, 4 ezüst), Kató Szavao (JPN, 1968-1976, torna, 8 arany, 3 ezüst, 1 bronz), Jenny Thompson (USA, úszás, 1992-2004, 8arany, 3 ezüst, 1 bronz), Matt Biondi (USA, úszás, 1984-1992, 8arany, 2 ezüst, 1 bronz), Ray Ewry (USA, atlétika, 1900-1908, 8 arany), Nyikolaj Andrianov (USR, torna, 1972-1980, 7 arany, 5 ezüst, 3 bronz), Borisz Sahlin (URS, torna 1956-1964, 7 arany, 4 ezüst, 2 bronz), Věra Čáslavská (TCH, torna, 1960-1968, 7 arany, 4 ezüst),

Hazánk az olimpiákon:

Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az I. világháború vesztesei között volt. Pedig ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre. 1984-ben a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához, emiatt nem vett részt a Los Angeles-i olimpián.

Dr. Kemény Ferenc jóvoltából Magyarország már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (röviden: NOB) 1894-es megalapításában is tevékenyen részt vett, és ennek hatására másfél évvel később, 1895. december 19-én megalapult az ország olimpiai bizottsága a Magyar Olimpiai Bizottság (röviden: MOB) is.

A MOB hivatalosan is elfogadja az olimpiák művészeti versenyein magyarok által elért eredményeket, melyekkel együtt összesen 469 érmet nyertek eddig a magyarok. Ez azonban nem egyezik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontjával, ugyanis e szervezet nem számolja bele az érmek számába a szellemi versenyeken elért helyezéseket. A NOB által elfogadott magyar érmek száma emiatt nem azonos a MOB által elfogadottakkal. A legfőbb szervezet szerint tehát a következő számú érmekkel rendelkezik Magyarország: aranyérem: 159, ezüstérem: 143, bronzérem: 163, összes érem: 465.

A nyári olimpiákon szerzett 160 aranyéremmel, és az ezen az olimpiákon szerzett 463 összes éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát. Első olimpia bajnokunk: Hajós Alfréd (született: Guttmann Arnold), úszó, labdarúgó, volt szövetségi kapitány. Építészként is jeleskedett ( UTE stadion, Nemzeti Sportuszoda,

Érmeink: 1896 Athén: 2 arany, 1 ezüst, 3 bronz, 1900 Párizs: 1 arany, 2 ezüst, 2 bronz, 1904 St. Louis: 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz, 1908 London: 3 arany, 4 ezüst, 2 bronz, 1912 Stockholm: 3 arany, 2 ezüst, 3 bronz, 1924 Párizs 2 arany, 4 ezüst, 4 bronz, 1928 Amsterdam: 5 arany, 5 ezüst, 1932 Los Angeles, 6 arany, 5 ezüst 5 bronz, 1936 Berlin: 10 arany, 1 ezüst, 5 bronz, 1948 London: 10 arany, 5 ezüst, 13 bronz, 1952 Helsinki: 16 arany, 10 ezüst, 16 bronz, 1956 Melbourne: 9 arany, 10 ezüst, 7 bronz, 1960 Róma: 6 arany, 8 ezüst, 7 bronz, 1964 Tokió: 10 arany, 7 ezüst, 5 bronz, 1968 Mexikóváros: 10-10 arany és ezüst, 12 bronz, 1972 München: 6 arany, 13 ezüst, 16 bronz, 1976 Montreal: 4 arany, 5 ezüst, 13 bronz, 1980 Moszkva: 7 arany, 10 ezüst, 15 bronz, 1988 Szöul: 11 arany, 6 ezüst, 6 bronz, 1992 Barcelona: 11 arany, 12 ezüst, 7 bronz, 1996 Atlanta: 7 arany, 4 ezüst, 10 bronz, 2000 Sydney: 8 arany, 6 ezüst, 3 bronz, 2004 Athén: 8 arany, 6 ezüst, 3 bronz, 2008 Peking: 3 arany, 5 ezüst, 2 bronz.

Sportágankénti összesítés: Vívás 34 arany, 22 ezüst, 26 bronz, Úszás: 23, 23, 17, Kajak kenu: 19, 27, 25, Birkózás: 19, 15, 17, Torna: 14, 11, 14, Ökölvívás: 10, 2, 8, Atlétika: 9, 13, 17, Öttusa: 9, 8, 4, Vízilabda: 9, 3, 3 Sportlövészet: 7, 3, 7, Labdarúgás 3, 1, 1, Súlyemelés 2, 9, 9, Cselgáncs 1, 2, 4, Művészeti versenyek: 1, 2, 1, Műkorcsolya: 0, 2, 4, Kézilabda, 0, 1, 2, Evezés: 0, 1, 2, Lovaglás: 0, 0, 1, Tenisz: 0, 0, 1, Vitorlázás: 0, 0, 1.

Átlagosan 7 aranyat 6 ezüstöt, és 7 bronz érmet gyűjtött a magyar delegáció a játékok története során. Összesen 160 arany érem, 142 ezüst, 160 bronz ékesíti hazánk mérlegét.

Legeredményesebb honfitársaink: Gerevich Aladár (vívás, 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960) 7 arany, 1 ezüst, 2 bronz, Kovács Pál (Vívás, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960) 6arany, 1 bronz, Kárpáti Rudolf (Vívás: 1948, 1952, 1956, 1960) 6 arany, Keleti Ágnes (Torna, 1952, 1956), 5arany, 3 ezüst, 2 bronz, Egerszegi Krisztina (Úszás, 1988, 1992, 1996) 5 arany, 1 ezüst, 1 bronz, Kulcsár Győző (Vívás, 1964, 1968, 1972, 1976) 4 arany, 2 bronz, Darnyi Tamás (úszás, 1988, 1992) 4 arany, Fuchs Jenő (Vívás, 1908, 1912) 4 arany, Balczó András (Öttusa, 1960, 1968, 1972) 3 arany, 2 ezüst, Gyarmati Dezső (Vízilabda, 1948, 1952, 1956, 1960, 1964) 3arany, 1 ezüst, 1 bronz.

London 2012-ben a harmincadik Olimpiának ad helyet. A rendezvényt a 2012. augusztus 29. és szeptember 9. között rendezik. A 2012-es játékok megrendezésével London lesz az első város, amely háromszor rendezhet újkori nyári olimpiát (1904, 1948 után).

Jel mondata: Live as one

Ők képviselik hazánkat idén: magyar indulói (159 fő):

ASZTALITENISZ (4 induló)

Tóth Krisztina, Póta Georgina, Pattantyús Ádám, Zwickl Dániel

ATLÉTIKA (20)

Pars Krisztián (kalapácsvetés), Kiss Dániel (110 m gát), Baji Balázs (110 m gát), Kővágó Zoltán (diszkosz), Kálovics Anikó (maraton), Rakonczai Beáta (maraton), Erdélyi Zsófia (maraton), Fazekas Róbert (diszkosz), Márton Anita (súlylökés), Madarász Viktória (20 km gyaloglás), Helebrandt Máté (20 km gyaloglás), Kovács Tamás (maraton), Kürthy Lajos (súlylökés), Minczér Albert (3000 m akadály), Farkas Györgyi (hétpróba), Orbán Éva (kalapácsvetés),Deák Nagy Marcell (400 m),Kazi Tamás (800 m),Juhász Vanda (gerelyhajítás),Szabó Attila (tízpróba)

BIRKÓZÁS (7)

Hatos Gábor (szabadfogású, 74 kg), Ligeti Dániel (szabadfogású, 120 kg), Módos Péter (kötöttfogású, 55 kg), Lőrincz Tamás (kötöttfogású, 66 kg), Bácsi Péter (kötöttfogású, 74 kg), Deák Bárdos Mihály (kötöttfogású, 120 kg), Sastin Marianna (női, 63 kg)

CSELGÁNCS (8)

Csernoviczki Éva (48 kg), Karakas Hedvig (57 kg), Mészáros Anett (70 kg), Joó Abigél (78 kg), Ungvári Miklós (66 kg), Csoknyai László (81 kg), Madarász Tamás (90 kg), Bor Barna (+100 kg)

EVEZÉS (4)

férfi kormányos nélküli kettes (Simon Béla, Széll Domonkos)

férfi könnyűsúlyú kétpár (Hirling Zsolt, Varga Tamás)

HEGYIKERÉKPÁR (2)

Parti András, Benkó Barbara

HOSSZÚTÁVÚSZÁS (2)

Risztov Éva, Gercsák Csaba

KAJAK-KENU (13)

Hét férfi kajakos (K-2 1000 m: Dombi Rudolf, Kökény Roland; K-4 1000 m: Tóth Dávid, Kammerer Zoltán, Kulifai Tamás, Pauman Dániel; K-1 200 m: Dudás Miklós) Öt női kajakos – Magyarország hat kvótát szerzett, de egyet visszaadott (K-1 500 m: Kozák Danuta; K-2 500 m: Kovács Katalin, Douchev-Janics Natasa; K-1 200 m: Douchev-Janics; K-4 500 m: Szabó Gabriella, Kozák, Kovács, Fazekas Krisztina) Egy kenus (C-1 200 és 1000 m: Vajda Attila)

KERÉKPÁR (1)

Lovassy Krisztián (mezőnyverseny)

KÉZILABDA (14)

férfi válogatott (Fazekas Nándor, Mikler Roland, Gulyás Péter, Harsányi Gergely, Mocsai Tamás, Nagy László, Császár Gábor, Lékai Máté, Schuch Timuzsin, Zubai Szabolcs, Ilyés Ferenc, Pérez Carlos, Iváncsik Gergő, Vadkerti Attila, tartalék: Laluska Balázs)

MŰUGRÁS (2)

Gondos Flóra, Barta Nóra

MŰÚSZÁS (2)

Czékus Eszter, Kiss Szofi

ÖKÖLVÍVÁS (3)

Varga Miklós (60 kg), Káté Gyula (64 kg), Harcsa Zoltán (75 kg)

ÖTTUSA (4)

Marosi Ádám, Kasza Róbert, Tóth Adrienn, Kovács Sarolta

SPORTLÖVÉSZET (3)

Bognár Richárd (dupla trap), Sidi Péter (puska), Csonka Zsófia (pisztoly)

SÚLYEMELÉS (1)

Nagy Péter

SZÖRF (2)

Gádorfalvi Áron, Detre Diána

TENISZ (2)

Babos Tímea (páros), Szávay Ágnes (egyes, páros)

TORNA (3)

Berki Krisztián, Hídvégi Vid, Böczögő Dorina

TRIATLON (1)

Kovács Zsófia

ÚSZÁS (31)

Balog Gábor, Bernek Péter, Bohus Richárd, Biczó Bence, Cseh László, Gyurta Dániel, Gyurta Gergely, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna, Kapás Boglárka, Kis Gergő, Kozma Dominik, Molnár Ákos, Mutina Ágnes, Risztov Éva, Takács Krisztián, Verrasztó Dávid, Verrasztó Evelyn, Dara Eszter Financsek Gábor, Gregus Brigitta, Joó Sára, Kádas Vivien, Povázsay Eszter, Pulai Bence, Rákos Patrik, Szekeres Dorina, Szilágyi Liliána, Sztankovics Anna, Tompa Orsolya, Zámbó Balázs kvótát szerzett:

4×100 m férfi gyorsváltó, 4×200 méteres férfi gyorsváltó, 4×100 méteres férfi vegyesváltó, 4×100 méteres női gyorsváltó, 4×200 méteres női gyorsváltó, 4×100 méteres női vegyes-váltó

VITORLÁZÁS (1)

Berecz Zsombor (Laser)

VÍVÁS (4)

Szász Emese (párbajtőr), Szilágyi Áron (kard), Imre Géza (párbajtőr), Mohamed Aida (tőr)

VÍZILABDA (26)

férfi válogatott (Biros Péter, Hárai Balázs, Hosnyánszky Norbert, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Nagy Viktor, Steinmetz Ádám, Szécsi Zoltán, Szivós Márton, Varga Dénes, Varga Dániel, Varga Tamás) Női válogatott (Antal Dóra, Bolonyai Flóra, Bujka Barbara, Csabai Dóra, Czigány Dóra, Drávucz Rita, Gangl Edina, Keszthelyi Rita, Kisteleki Hanna, Menczinger Kata, Szűcs Gabriella, Takács Orsolya, Tóth Ildikó).

Magyar indulók száma az olimpiákon:

1896, Athén – 7 ; 1900, Párizs – 17 ; 1904, St. Louis – 4 ; 1908, London – 63 ; 1912, Stockholm – 119 ; 1916, Berlin – elmaradt ; 1920, Antwerpen – a magyar csapat nem kapott meghívást ; 1924, Párizs – 89 ; 1928, Amszterdam – 110 ; 1932, Los Angeles – 54 ; 1936, Berlin – 216 ; 1940, Tokió/Helsinki – elmaradt ; 1944, London – elmaradt ; 1948, London – 128 ; 1952, Helsinki – 189 ; 1956, Melbourne – 111 ; 1960, Róma – 180 ; 1964, Tokió – 182 ; 1968, Mexikóváros – 167 ; 1972, München – 232 ; 1976, Montreal – 178 ; 1980, Moszkva – 263 ; 1984, Los Angeles – a magyar csapat nem vett részt ; 1988, Szöul – 188 ; 1992, Barcelona – 217 ; 1996, Atlanta – 214 ; 2000, Sydney – 178 ; 2004, Athén – 209 ; 2008, Peking – 171 ; 2012, London – 159

Felhasznált anyagok: wikipedia, mob.hu

Forrás: Miki

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3219167

Jelenleg az oldalon

16
Online