Miközben az Egyesült Államok Légi-erejének X-37B jelű mini-űrsiklója újabb titkos repülésre készül, az elemzőket sokkal inkább Kína saját potenciális űrrepülőgépe, a Senlong foglalkoztatja.

Tavaly több kínai médiaforrás is beszámolt a Senlong próbaútjáról, amit egy H-6 bombázóról indítottak, azonban a projekt teszteléseinek természete, valamint az, hogy a robotjármű mit is testesít meg valójában, elég homályos maradt. Több amerikai elemző is megpróbálta kideríteni mire is szánták ezt a gépet, ami mandarin nyelven "mennyei sárkányt" jelent, a szakértők többsége azonban csak annyit tud mondani, hogy egyfajta válaszlépés lehet az amerikaiak X-37B űrrepülőjére.

Az oroszok és az amerikaiak után Kína a harmadik nemzet, ami független emberi űrrepülési programmal rendelkezik. Az elmúlt évtizedben számos jelentős előrelépést tettek, ami az idén az első emberi dokkolásban csúcsosodott ki saját űrlaboratóriumukhoz. Kína egy 60 tonnás űrállomás építését tűzte ki céljául, ehhez jelenleg a Sencsu űrhajót, egy űrkapszulán alapuló járművet használnak. "A Senlong Kína egy visszatérő aerodinamikus űrjármű kifejlesztésére irányuló törekvéseit testesíti meg, ami hasonló az űrsiklóhoz vagy az X-37B-hez, azonban mindkettőnél kisebb" - vélekedik Mark Gubrud, a Princeton Egyetem Tudományos és Globális Biztonsági Programjának kutatója.

A SPACE.com-nak adott interjújában kifejtette, amennyiben a kínai tervezők sikereket érnek el a Senlonggal, a nemzet valószínűleg már nagyobb változatokkal is kísérletezni fog. "Mindazonáltal az űrsiklók gazdasági racionalitása soha nem realizálódott, és az sem egyértelmű, milyen előnyöket nyújthat az X-37B az Egyesült Államok Hadseregének a hagyományos felső fokozatokkal és visszatérő kapszulákkal szemben" - folytatta Gubrud, hozzátéve, hogy a Légierő robotgépe elsősorban űrhatalmi szimbólumként szolgálhat, ellensúlyozva az űrsiklóflotta visszavonulását. "Valószínűleg a Senlong sem lehet sokkal több, mint egy szimbólum, ami Kína azon képességét bizonyítja, mellyel megingathatja az USA előnyét és műszaki dominanciáját"

Joan Johnson-Freese, az Egyesült Államok Haditengerészeti Akadémiájának nemzetbiztonsági professzora nem tulajdonít túlzott jelentőséget a kínai programnak, mondván: "Az Egyesült Államokon és Kínán kívül is több ország is dolgozik az űrrepülőgép technológián". Az érdeklődés a Légierő 1950-es évekbeli DynaSoar programjától eredeztethető. "Azt a programot azonban több okból is elvetették, részben azért mert senki sem tudta pontosan mire is használhatnák, bár sokan a globális csapásmérés egy újabb képességeként tekintek ezekre a gépekre" - tette hozzá Johnson-Freese, aki szerint Oroszország is csupán azért építette meg saját űrsiklóját, a Burant, hogy lépést tartson Amerikával. "Ha az országok látják, hogy az USA egy űrrepülőgépen dolgozik, akkor késztetést éreznek, hogy ők is ezt tegyék" - mondta, kiemelve hogy mindez destabilizációhoz vezethet, amit a fejlesztések akció-reakció spirálja idézhet elő.

Dean Cheng, a Heritage Alapítvány washingtoni Ázsia-tudományi Központjának szakértője szerint az űrrepülőgép kialakítás egyértelműen Kína űrtörekvéseinek katonai gyökereihez nyúlik vissza. Elmondása szerint 1988 és 1992 között számos kínai tudományos konferencia vitatémája volt az emberi űrprogram központi elemének, az űrhajónak a jellege. "A Népi Felszabadítási Hadsereg rendszeresen a jövőbeli űr-felszíni katonai műveletek fontosságáról írt, olyasvalamit képzelve el, mint az X-43 vagy az X-37B" - mondta Cheng.

Egy augusztusi írás szerint, ami két Kínára szakosodott elemző, Andrew Erickson és Gabe Collins tollából származik, Peking gyorsabban közelít az űrrepülőgép-korszak felé, mint az sokan jósolták. "Tény, hogy sok minden bizonytalan maradt a teszt természetét illetően, ami nagy valószínűséggel egy H-6 bombázóról indított sikló/aerodinamikai teszt lehetett. A Senlong nagy valószínűséggel jelentősen elmarad adottságait tekintve az X-37B-től, és még évekbe telhet mire eléri teljes műveleti képességeit" - olvasható elemzésükben.

Erickson és Collins mindazonáltal úgy véli, a Senlong tesztje egy nagyobb trend része lehet, mellyel Kína megpróbálja fenntartani a látszatot, hogy lépést tart az Egyesült Államokkal űrfegyverkezés terén, még ha prototípusaik képességei nem is összehasonlíthatók, vagy azonnal működőképesek. "A korábbi űrrepülési fejlesztések esetében Kína jellemzően az USA saját platformjainak bemutatkozása után 15 évvel azután fedte fel azokhoz hasonló rendszereinek létezését" - tette hozzá a szerzőpáros, akik szerint a kínai külpolitikának jelenleg az egyik fő feladata űrtörekvéseik komolyként való feltüntetése. "Peking űrrepülőgép programjának fejlődése tükrözheti a külvilág felé a nemzet civil- és katonai űrcéljainak fejlődését is".

Forrás: sg.hu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3186907

Jelenleg az oldalon

13
Online