A világegyetem tele lehet lakható bolygókkal, ezért sok tudós szerint hemzsegnie kellene az idegen életnek. A földönkívüli élet azonban valószínűleg igen rövid és nagyon gyorsan ki is hal, állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) asztrobiológusai, akik az élet kialakulásának tanulmányozása közben ismerték fel, milyen gyakorta hal ki egy új élet a fiatal bolygók felmelegedése vagy lehűlése során.

"A korai élet rendkívül törékeny, ezért szerintünk ritkán fejlődik elég gyorsan a túléléshez" - fogalmazott dr. Aditya Chopra, az Astrobiology szaklapban publikált tanulmány szerzője. "A legtöbb fiatal bolygó környezete instabil. Egy lakható bolygó létrehozásához az üvegházgázok megzabolázása kell, hogy stabilan tartsa a felszíni hőmérsékletet"

Körülbelül négymilliárd évvel ezelőtt a Föld, a Vénusz és a Mars egyaránt lakható lehetett. Megközelítőleg egymilliárd évvel a kialakulásuk után azonban a Vénusz üvegházzá hevült, míg a Mars jégszekrénnyé hűlt le. A Vénusz és a Mars kezdeti mikroba szintű élete - ha létezett egyáltalán - nem tudta megvetni a "lábát" a gyorsan változó környezetben, taglalta Charley Lineweaver, az ANU Bolygótudományi Intézetének adjunktusa. "A földi élet valószínűleg vezető szerepet játszott a bolygó éghajlatának stabilizálásában" - tette hozzá.

Dr. Chopra szerint elméletük megoldást kínál egy rejtélyre. "A kérdés, miszerint miért nem találtunk még jeleket az idegenekre, sokkal kevésbé köthető az élet eredetéhez, vagy intelligencia szintjéhez, mintsem a bolygó felszíneken kialakuló visszacsatolási ciklusok biológiai szabályzásának gyors kialakulásához, illetve annak hiányához" - magyarázta.

A nedves, sziklás bolygók az élet számára szükséges összetevőkkel és energiaforrásokkal szinte minden bolygórendszerben megtalálhatók, azonban, ahogy arra Enrico Fermi 1950-ben felhívta a figyelmet, nincs jele a földönkívüli életnek. Fermi paradoxonának egyik ésszerű magyarázata az univerzum szerte jellemző korai kihalás, aminek a "gaiai szűk keresztmetszet" elnevezést adták. "Modellünk egyik érdekes folyománya szerint a világegyetem kövületeinek nagy többsége kihalt mikroba szintű élettől, nem többsejtű fajoktól, mint a dinoszauruszoktól, vagy humanoidoktól származik, melyeknek évmilliárdok kellenek a kifejlődésükhöz" - zárta a gondolatmenetet Lineweaver.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3752077

Jelenleg az oldalon

7
Online