Életbe léptek közép-európai idő szerint kedden reggel hat órakor az Irán elleni amerikai szankciók. Az erről szóló közleményt Donald Trump elnök írta alá, majd a Fehér Ház helyi idő szerint kedden délután adta ki

Az amerikai elnök 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntetőintézkedéseket, és ismételten figyelmeztetett: "az iráni rendszer választás előtt áll". Teherán "vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja" - szögezte le.    

Donald Trump megismételte azt is, hogy "nyitott" a tárgyalásokra Teheránnal egy olyan "átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené (Irán) ártalmas tevékenysége teljes körét, beleértve ballisztikusrakéta-programját és a terrorizmus támogatását".    

A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában megkötött többhatalmi atomalkut Iránnal. A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. Trump mindig is kártékonynak - nem eléggé szigorúnak - tartotta ezt az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is. Bár az elnök nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg a benne foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt.   

A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz vette kezdetét kedd hajnaltól, és a büntetőintézkedések az iráni gazdaság több ágazatát érintik. A szankciók második szakasza november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot.   

Az amerikai szankciók ismételt bevezetésének vegyes volt a fogadtatása. Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is "hatékony pénzügyi csatornákat" kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport.   

Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: "értelmetlennek" tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.

 

Hatályba lépett az Európai Unió frissített blokkoló rendelete

Hatályba lépett kedden az Európai Unió úgynevezett blokkoló rendeletének frissített változata, amellyel megtiltják az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, így próbálva életben tartani az Egyesült Államok által nemrég egyoldalúan felmondott iráni nukleáris megállapodást.

Az eredetileg 1996-ban elfogadott rendelet frissítésével büntetés terhe mellett megtiltják az európai vállalkozások számára, hogy az amerikai korlátozások miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Iránnal, lehetővé teszik, hogy kártérítést követeljenek a szankciókból eredő káraikért azok okozóitól, valamint kimondják, hogy nem ismerik el a büntetőintézkedéseket kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.   

Az uniós állampolgároknak tilos eleget tenniük a szankciók előírásainak, kivéve, ha a bizottság kifejezetten felhatalmazza erre őket, mert máskülönben súlyosan sérülnének ezen személyek vagy az EU érdekei.   

Az Európai Bizottság leszögezte: mindent meg fog tenni az érintett európai vállalatok védelmében.   

A rendelet aktualizálási folyamatát június elején indította el a brüsszeli testület. Az uniós társjogalkotó szerveknek, az Európai Parlamentnek és a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak két hónapjuk volt rá a hatályba lépésig, hogy tiltakozásukat fejezzék ki, azonban egyik intézmény részéről sem érkezett kifogás.   

Az Európai Unió hétfőn aláhúzta: eleget fog tenni az iráni atomalkuban foglalt vállalásainak egészen addig, amíg Teherán is ezt teszi, ugyanakkor elkötelezett a továbbra is kulcsfontosságú partnernek és szövetségesnek számító Egyesült Államokkal folytatott együttműködés fenntartása mellett.   

Donald Trump amerikai elnök májusban bejelentette: országa egyoldalúan felmondja az iráni nukleáris programról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást, s újra életbe lépteti a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Az egyezmény többi aláírója arra az álláspontra helyezkedett, hogy kitart az egyezmény mellett, amíg Irán is így tesz.   

Az amerikai korlátozásokat két szakaszban vezetik be. Az első kedd hajnaltól vette kezdetét, és az iráni gazdaság több ágazatát érinti. A november elején életbe lépő második szakasz elsősorban az iráni energetikai szektort célozza, embargóval sújtva az olajexportot. De a szankciók nem csak Iránt sújtják, hanem bárkit, aki az érintett területeken üzleti kapcsolatot tart fenn Teheránnal. Donald Trump amerikai elnök kedden közölte: aki Iránnal üzletel, az az Egyesült Államokkal nem fog.

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3233507

Jelenleg az oldalon

7
Online