Irán blokkolta az olajszállítmányokat két görög olajtársaság, a Hellenic Petroleum és a Motor Oil Hellas felé, miután a két vállalat nem tudott fizetni a korábbi rendelésekért. Mivel a két vállalat főbb olajfinomítói már megszegték a szerződést azzal, hogy nem fizettek a rendelt mennyiségért, az iráni fél azt mindkét esetben felmondta.

A francia és brit olajexport leállításával ellentétben a görög cégek esetében nem Irán kezdeményezte az üzlet felmondását, hanem az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió gazdasági szankciói tették lehetetlenné a kifizetéseket. Korábban egy török bankon keresztül intézték a fizetést, de oda egy európai bankon keresztül utalták a pénzt, ami most visszautasította a megbízást.

Megint csak az Európai Unió hozta nehéz helyzetbe Görögországot, ugyanis a görög olajbehozatal közel 50%-a Iránból érkezik. Irán korábban már bejelentette, hogy leállítja az olajexportot a perifériaállamokba is, de Görögország kijelentette, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt nem veti alá magát az USA gazdasági szankcióinak, és az embargó ellenére nyártól is tovább venné az olajat, így az iráni olajvállalatokkal kötött szerződések továbbra is érvényben maradtak.

Mivel több perifériaállam is ehhez hasonló helyzetben van, a nyugati gazdasági kormányzat ennek okán léptette életbe az újabb szankciókat, ami az európai bankokban először csak blokkolta az Iránba indított átutalásokat, később pedig lekapcsolta az országot a SWIFT rendszerről, így a szokványos átutalásokkal a vevők nem tudnak fizetni. Ez részben az iráni államra is - de sokkal inkább az Európai Unió perifériaállamaira gyakorolt gazdasági kényszer, ugyanis a nehéz gazdasági helyzet, és a nyersanyag behozataltól való függés miatt - ahogy a görög példa is mutatja - szembe mennének az uniós diktátumokkal. A legerősebb politikai nyomásgyakorlást is felülmúlja az a veszély, hogy üzemanyag híján a gazdaság megszűnik működni - márpedig az 50%-os egy központú behozatal esetében fennáll ez a lehetőség.

Az már csak a ráadás, hogy a görög bankok már nem adnak hitelt az olajcégeknek, mert akkora a kockázata a bankrendszer bedőlésének. A szokványos arányú hitelfolyósítás feltételei mellett a bankok likviditása olyan mértékben csökkenne, hogy egy-egy esetben már elmaradnának a kifizetések - vagyis csődközeli állapotban lennének.

Forrás: jovonk.info

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3229837

Jelenleg az oldalon

3
Online