Miközben a világ nagyobbik fele az eurozóna jövője miatt aggódik, az Egyesült Államok egyre súlyosabb költségvetési gondokkal küzd. Ha a Kongresszus nem tesz valamit, akkor életbe lépnek az automatikus egyenlegjavító mechanizmusok, amelyek tovább ronthatják a derűsnek egyébként sem nevezhető gazdasági kilátásokat. A bizonytalanság miatt a vállalatok kevesebb embert alkalmaznak, a fogyasztási hajlandóság csökken, a piaci szereplők pedig arra várnak, hogy a Fed végre tegyen valamit. Sokan újabb recessziótól tartanak, ami súlyos világgazdasági következményekkel járhat.

A költségvetési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság igencsak rányomja a bélyegét az amerikai gazdasági folyamatokra. A vállalatok attól tartanak, hogy a kongresszustagoknak nem sikerül év végéig megállapodniuk a költségvetés rendbe tételéről, és életbe lépnek az automatikus bevételnövelő és kiadáscsökkentő mechanizmusok. Éppen ezért egyre kevesebb az új munkahely és az új beruházás.

A hivatalos becslések szerint az automatikus mechanizmusoknak köszönhetően 600 milliárd dollárral javulhat a költségvetés egyenlege 2013-ban, de kérdés, hogy milyen áron. A kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság kedvezőtlen hatásai már idén is érezhetők (a harmadik negyedévre 1,3, a negyedik negyedévre pedig már csak 1 százalékos növekedést várnak az elemzők), de a megszorítások életbe lépésével tovább romolhat a helyzet. A Kongresszusi Költségvetési Iroda (Congressional Budget Office) májusi előrejelzései szerint nem kizárt, hogy jövőre ismét recesszióba kerül a gazdaság, ami súlyos következményekkel járhat, akár a világgazdasági válság újabb mélypontját hozhatja el. A 2007-2009 időszakban tisztán látszott, hogy az amerikai gazdaság lassulása az egész világgazdaságot befolyásolja.

A piaci szereplők azonban egyelőre az adósságválságra összpontosítanak. A Bank of America nemrégiben készített felmérése szerint az amerikai alapkezelők között háromszor többen vannak azok, akik szerint a legnagyobb kockázatot az adósságválság jelenti, mint azok, akik a költségvetési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot említették első helyen. Könnyen lehet, hogy ez így is marad egészen addig, amíg a piacok el nem kezdik "beárazni" a recessziót. Elemzők szerint erre valamikor ősszel kerülhet sor. Valószínűleg a Kongresszus tagjai is csak akkor ébrednek rá, hogy nem maradt sok idejük, az elnökválasztás közelsége miatt azonban szinte biztos, hogy akkor már nem tesznek semmit.

Az idő vészesen telik, a problémák pedig csak gyűlnek. Júniusban mindössze 80 ezer új munkahely jött létre, holott a munkanélküliség érdemi csökkenéséhez (minden egyes hónapban) legalább 250 ezerre lenne szükség. Persze ez nem meglepő, hiszen a konjunktúra-kilátások - nem csak az Egyesült Államokban, hanem globálisan is - folyamatosan romlanak, az automatikus szankciók életbe lépésével pedig előreláthatólag számos adókedvezmény megszűnik.

A Tax Policy Center számításai szerint, ha a Kongresszus nem tesz semmit, akkor a háztartások 82,9 százalékának 3701 dollárral több adót kell fizetnie. Azok a háztartások, amelyek éves szinten többet keresnek, mint 50 ezer dollár, szinte biztos, hogy többet fizetnek.

Jelentős változások várhatók a költségvetés kiadási oldalán is. Jövőre 65 milliárd dolláros lefaragás várható, ami - az adóváltozásokkal együtt jövőre 607 milliárd dollárral (a GDP közel 4 százalékával) javíthatja a költségvetés egyenlegét.

A jegybank szerint azonban a túlzott költségvetési szigor jelentős károkat okozhat a gazdaságban, amiről Ben Bernnake, Fed elnök a közelmúltban többször is beszélt, mondván, hogy bármennyire is szeretnék, a Fed nem tud minden hatást ellensúlyozni.

Egyelőre sok a kérdőjel, így biztosan sok izgalmat tartogatnak majd számunkra a következő hetek-hónapok. Kezdve az eheti jegybanki üléstől, a jegybankárok éves, augusztusban megrendezésre kerülő Jackson Hole-i konferenciáján át, egészen a novemberi elnökválasztásig.

Forrás: portfolio.hu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó