Az utóbbi napokban a magyar sajtóban meglehetősen nagy csend honolt az NSA-kémkedés ügyében, ám ez közel sem jelenti azt, hogy a PRISM-botrány bármennyivel csitult volna. Jelen pillanatban rengeteg fronton zajlik a háború: az amerikai törvényhozáson belül szinte kiegyenlített a kémkedést támogatók és elutasítók aránya, az EU csendben informálódik, Edward Snowden pedig továbbra is az USA első számú közellensége.

Kerry fenyegetőzik?

Mint korábban már beszámoltunk róla, Edward Snowden végleges politikai menedékjogot kapott Venezuelától, ám egyelőre nem képes eljutni a dél-amerikai országba: elsőként az oroszoktól kell átmeneti menedékjogot kapnia, majd az egy hónapja otthonául szolgáló moszkvai repülőtérről úgy kellene eljutnia a befogadó országba, hogy a repülőút során ne haladjon el semmilyen olyan ország légterében, ahol letartóztathatnák.

Az orosz RT.com hírportál információi alapján John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere a menedékjog megadása után találkozót szervezett a venezuelai társával, a megbeszélés során pedig megfenyegette, hogy a NATO légterében minden egyes venezuelai repülőt meg fognak állítani, amennyiben felmerül a gyanú, hogy Snowden rajta van.

Ezen felül állítása szerint ha befogadják Snowdent, akkor a megfelelő helyen odahat a Hugo Chavez belső köreihez tartozott venezuelai üzletemberek amerikai vízumának minél gyorsabb bevonása érdekében, továbbá bíróság elé citáltatja a drogügyletekbe, pénzmosásba, vagy egyéb illegális tevékenységekbe keveredett venezuelai politikusokat – a hírek szerint nevek is elhangzottak a fenyegetőzés során. Hab a tortán, hogy Kerry állítólag elzárná az amerikai „olajcsapot” is, az exporttilalom óriási kárt okozhatna az ország gazdaságának.

Majdnem leállították a PRISM-et

A hét elején az amerikai hírszerzés igazgatója újból meghosszabbította a PRISM-es adatgyűjtés „működési engedélyét”, ám a szokásostól eltérően ezt publikusan be is jelentette. Ez ennyit tesz, hogy az NSA folytathatja a metaadatok gyűjtését, hiszen kedden egy elképesztően kiélezett szavazáson (217-205 voks) az amerikai képviselőház lázadóinak nem sikerült visszavonniuk az erre adott engedélyt.

Ködös Albion: nincs itt semmi látnivaló

Az PRISM-ügy kipattanása után röviddel kiderült, hogy az NSA szoros kapcsolatot ápol a brit hírszerzéssel (GCHQ), konkrétan még a PRISM segítségével összegyűjtött adatokhoz is hozzáférhetnek az angolok, amely a kritikusok szerint illegális lehet a helyi törvények alapján. A problémára ráállított bizottság szerencsére gyorsan megállapította, hogy ez nem fedi a valóságot.

Kutyaszorítóban a felhőszolgáltatók

A PRISM határozottan nem tett jót a felhő alapú szolgáltatást nyújtó amerikai vállalatoknak, a kémkedéses vádak miatt a cégek versenyhátrányba kerültek a nemzetközi terjeszkedésük folyamán. Helyi riválisaik különféle jogvédőkkel karöltve eddig is szerették adatvédelmi kockázatokkal riogatni a potenciális ügyfeleket, a szivárogtatás a malmukra hajtja a vizet.

Még az amerikaiak is bizalmatlanok

A Voltage Security felmerése alapján az amerikai informatikai szakemberek a 62 százaléka gondolta úgy a PRISM-botrány kipattanása előtt, hogy a kormány valamilyen kémkedhet utánuk. A 300 megkérdezett körülbelül fele dolgozik legalább 5000 főt foglalkoztató nagyvállalatnál.

Jelszavakra áhítozik az NSA?

A CNET szerdai beszámolója szerint az amerikai hírszerzés meg kívánja szerezni az amerikai netes cégek titkosított kommunikációhoz tartozó fő titkosító kulcsát, hogy képes legyen dekódolni az interneten elfogott adatfolyamot.

Röviddel később a portál megszólaltatott két újabb forrást, amelyek állítása alapján konkrétan a felhasználók jelszavait is kiverné a szolgáltatókból az NSA. A portál érdeklődésére a Google nem adott egyenes választ az igénylés megtörténtére, ám egyértelműen tagadta, hogy valaha átadott volna jelszavakat az ügynökségnek. A Microsoft szerint a hírszerzés nem kereste meg őket efféle kívánsággal, de ha ez megtörténne, akkor sem adnák ki a kért információkat.

Forrás: techcorner.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters