A Nemzetközi Valutaalap csak akkor tart ki a görög hitelprogram finanszírozása mellett, ha az eurózna kormányai elengedik az Athénnak nyújtott kölcsöneik egy részét. A vonakodó donorok kénytelenek lesznek engedni a szelíd zsarolásnak.

Szemben az IMF vezetőinek korábbi nyilatkozataival, a Valutaalap döntéshozói az első görög segélycsomag 2010. májusi elfogadása előtt világosan látták, hogy a program végrehajthatatlan - derült ki a Wall Street Journal kezébe került korabeli feljegyzésekből. Az eddig szigorúan bizalmasan kezelt dokumentumokat azért szivárogtatták ki, hogy világossá tegyék: a nemzetközi hitelintézet nem hajlandó a korábbi feltételekkel tovább finanszírozni a görögök támogatását.

Az IMF azt várja az eurózóna államaitól, hogy engedjék el hiteleik egy részét, mert enélkül képtelenség kirángatni a gödörből a görög gazdaságot. Németország és számos további donor szeretné elkerülni ezt az engedményt, ám mivel a Valutaalap ehhez köti további részvételét segélyprogramban, kénytelenek lesznek engedni.

Porhintés a legfelső szinten

Dominique Strauss-Kahn, a Valutaalap akkori ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta a szervezet igazgatóságának 2010. májusi ülése után - amelyen határoztak a Görögországnak nyújtandó kedvezményes hitelről -, hogy a segélyprogram kétséget kizáróan végrehajtható. Utóda, Christine Lagarde egy idén júniusi interjúban azt monda: 2010 májusában tudtuk, hogy Görögországot ki kell húzni a csődből, de azt nem láttuk előre, hogy adósságait át kell ütemezni.

A most nyilvánosságra került dokumentumok ezzel szemben azt bizonyítják, hogy az IMF igazgatósága tisztában volt a görög hitelprogram kilátástalanságával. A testület Európán kívüli országokból delegált 40 tagja világossá tette, hogy elkerülhetetlennek tartja az adósságátütemezést, amit a kedvezményes hitel elfogadása csak elodáz. A brazil küldött arról beszélt, hogy az IMF segítségével voltaképpen megmentik a csődtől a nagy görög kötvényállománnyal rendelkező bankokat, amelyek helyét az európai adófizetők fogják átvenni.

Megmondták

Tény, hogy az európai kormányok féltették bankjaikat és az USA féltette saját pénzintézeteinek európai bankokba fektetett pénzét. Ezért élve többségükkel megszavazták az első görög hitelkeretet. Az IMF tisztviselői most azzal mentegetik a döntést, hogy ha 2010-ben átütemezik a görög adósságokat, akkor az államcsőd tovagyűrűzött volna az eurózóna többi államára. Így viszont az történt, amit a brazil igazgatósági tag mondott: az EU és az IMF beavatkozása időt adott az európai pénzintézeteknek görög kötvényállományuk leépítésére, illetve értékük leírására.

Ennek köszönhetően a 2012-es két kötvénycsere, amelyben elvesztették maradék követeléseik értékének felét, már kezelhető problémát jelentett nekik. Nem így az eurótagországoknak, amelyek átvették az adósság finanszírozását, és most szembesülnek azzal, hogy adófizetőik nem fogják visszakapni a pénzüket.

Forrás: napi.hu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3229788

Jelenleg az oldalon

4
Online