Egy olyan országban szeretne élni, amit az "ökológiai civilizáció" filozófiája vezérel, ami azért küzd, hogy gyermekeik kamatoztathassanak ebből a politikából akkor is, ha rövidtávon magasak a költségek? Ha igen, akkor érdemes megpróbálkozni Kínával.

A múlt héten napvilágot látott hírek szerint Kína fontolóra vette üvegházgáz kibocsátásának korlátozását. A csúcspontot 2030-ban érnék el, amit egy aprólékosan megkomponált visszaesés követ. A bejelentés, ami egy pekingi konferencián hangzott el, nem hivatalos. Azonban a nyilatkozattévő He Csiankun, Kína Éghajlatváltozási Tanácsadó Bizottságának elnöke, meggyőződéssel állítja, szavai összhangban vannak nemzete globális felmelegedés ellenes intézkedéseivel.

"Kína már most is sokat tesz" - mondta Fergus Green, a Londoni Gazdasági Főiskola tanára. "Valószínűleg ők érik el a legnagyobb előrelépéseket az összes ország közül, ami abból adódik, hogy jóval hátrányosabb helyzetből indultak"

"A dolgok nagyon gyorsan változnak" - tette hozzá Csanghua Vu, a pekingi Climate Group elnevezésű agytröszt munkatársa. Mindez nem jelenti azt, hogy ne Kína lenne a világ jelenlegi legnagyobb széndioxid kibocsátója. A nagyvárosok, mint Peking lakói a szmog fojtogató rabságában élik mindennapjaikat, és a levegő megtisztítására tett erőfeszítések inkább csak máshová viszik a szennyezést. Azonban nagyon nagy az igény a változásra.

A vízhiány és a globális felmelegedéstől való félelem is ott van a tényezők között, de a legnagyobb nyomást az egészségügyi aggályok testesítik meg. Sok nagyváros levegőjét veszélyes belélegezni, a víz mérgező és gyakori az élelmiszerhiány. "Az embereknek elegük van" - mondta Vu.

Li Ko-csiang miniszterelnök háborút hirdetett a szennyezés ellen. Vezetése alatt felállított egy filozófiai vázat, amit ökológiai civilizációnak nevezett el. Célja, hogy "mindent visszahelyezzen az ember és a természet közötti viszony keretei közé" - magyarázta Vu, aki szerint ez nagy változásokat indított el.

Kína hat területen indított szénkvóta kereskedelmi rendszert, melyben a vállalatoknak fizetniük kell a szennyezésért és el kell fogadniuk egy összkibocsátási "sapkát". Heteken belül a hetedik ilyen rendszer is életbe fog lépni, amivel a világ második legnagyobb szénkvóta kereskedelmi rendszerévé lépnek elő Európa mögött. Ebben az évtizedben egy nemzeti program is kezdetét fogja venni. Kína célja, hogy kevesebb energiát használjon, jelenleg egyötödét adja a megújuló energiákba történő globális befektetéseknek, ami több mint bármelyik másik nemzet hozzájárulása. Hatalmas szélerőmű rendszerrel rendelkeznek és 2013-ra megduplázták napenergia kapacitásukat.

A szmog meggyőzte az embereket, hogy váltaniuk kell. A széntüzelésű erőművek építése 2007-ben tetőzött, a kisebb erőművek közül többet már leállítottak. A londoni Carbon Tracker felmérése szerint a 30 tartományból 10 csökkentette szén felhasználását és ma már a szélkapacitás kétszer olyan gyorsan nő, mint a szén. "A Kína által épített széntüzelésű erőművek a legmodernebbek és leghatékonyabbak" - mondta Luke Sussams, a Carbon Tracker munkatársa, hozzátéve, hogy a vízszennyezőkkel is megfizettetik a károkat.

A környezetvédők évek óta küzdenek ezekért az intézkedésekért, azonban míg a nyugati nemzetek főként vitatkoznak velük, Kína teszteli az elgondolásokat és a működőeket meg is valósítja.

Forrás: MTI

Kapcsolódó blog bejegyzésünk:

A globális felmelegedés ellen kommunizmus? Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters