Kína hatalmas fejlődésen ment át a reformok több mint három évtizeddel ezelőtti kezdete óta, de a modernizáció kései kezdete és a gyenge gazdasági alapok miatt továbbra is messze a nyugati gazdaságok mögött jár sok tekintetben - írta a The Times hétfői kiadásában megjelent cikkében a kínai miniszterelnök.

Li Ko-csiang (Li Keqiang), aki a héten - népes üzletember-küldöttség élén - háromnapos hivatalos látogatást tesz Londonban, a tekintélyes konzervatív brit napilapban hangsúlyozta: Kína még távolról sem érte el fejlesztési célkitűzéseit, a Világbank szabványaival számolva például 200 millió kínai most is a szegénységi küszöb alatti jövedelmekből él.

A fejlődés meglehetősen egyenetlen a városi és a vidéki térségek, valamint az egyes országrészek között: az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) bizonyos belső tartományokban alig a harmada a tengerparti térségekének - írta a kínai miniszterelnök.

Li a megoldásra váró feladatok érzékeltetésére három olyan sürgető problémát sorolt fel, amelyek mindegyike 100 millió embert érint. Csak Kelet-Kína nagyvárosaiban 100 millió, vidékről érkezett migráns munkavállaló státusát kell rendezni, további 100 millió vidéki bevándorló állandó elhelyezését kell megoldani Kína középső és nyugati térségeiben és megfelelő lakáskörülményeket kell teremteni 100 millió olyan városi lakosnak, akik lepusztult városnegyedekben élnek.

Li Ko-csiang szerint a kínai gazdaság 7,5 százalékosra becsült idei növekedési üteme lassabb, mint korábban, de "ez a normális", és a kínai gazdaság mérete alapján e növekedési ütem is évente hozzávetőleg ezermilliárd dollárnyi nominális gazdasági pluszértéket jelent.

Modernizációs céljai elérése végett Kínának továbbra is a piacorientált reformok útján kell haladnia, és még nagyobb mértékben nyitnia kell a külvilág felé. Ennek érdekében a kínai kormány tovább szélesíti az egyén és az üzleti szféra gazdasági aktivitási mozgásterét, ezzel egyidejűleg azonban szigorúbb felügyeletet gyakorol, és keményebb büntetéseket szab ki a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértéséért, a környezetszennyezésért és az igazságos verseny szabályainak áthágásáért. Ez egyenlő feltételeket és szélesebb fejlődési mozgásteret ad a külföldi és a kínai befektetőknek egyaránt - hangsúlyozza cikkében a kínai miniszterelnök.

Li Ko-csianggal együtt 150 kínai üzletember érkezik Londonba, és a brit sajtó előzetes várakozásai szerint a látogatás idején - amely alatt II. Erzsébet királynő is fogadja a kínai kormányfőt - 18 milliárd font (6800 milliárd forint) értékben születhetnek beruházási megállapodások.

Kínai atomenergia-ipari cégek például akár 40 százaléknyi részt is vállalhatnak a délnyugat-angliai Somerset megyében tervezett 16 milliárd fontos atomerőmű-építési programból. A brit kormány a Hinkley Point nukleáris létesítmény bővítését tervezi egy 3200 megawattos egységgel, amelyben két reaktor működne. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termelné meg.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters