A görög miniszterelnök népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a referendumot.

"Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több elviselhetetlen takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő" - hangoztatta Ciprasz. "Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása" - jelentette ki Ciprasz a nemzethez intézett televíziós beszédében, alig néhány órával az után, hogy visszatért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visszautasította a javasolt intézkedéseket.

"Zsarolással ránk akarnak kényszeríteni egy se vége se hossza megszorító programot, amely elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget, szétzilálja a munkaerőpiacot, megkurtítja a nyugdíjakat, növeli az élelmiszerek forgalmi adóját és nem ad távlatot arra, hogy ismét a saját lábunkra álljunk" - hangoztatta Ciprasz. Felszólította a görögöket, hogy hazafias és önérzetes döntést hozzanak, méltó módon a büszke görögök dicsőséges történelméhez. Történelmi felelősség a döntés, amelytől az ország és a jövő nemzedékeinek a sorsa függ - mondta.

A miniszterelnök közölte, a görög parlament szombaton összeül, hogy jóváhagyja a népszavazást.

Ciprasz jelezte, hogy a népszavazás miatt kérni fogja a hitelezőktől, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró támogatási csomagot. A görög kormány szóvivője közölte, hogy a miniszterelnök éjjel beszélt telefonon Mario Draghival, az Európai Központi Bank igazgatójával, aki megértőnek mutatkozott a tervezett referendummal kapcsolatban.

A görög kormány az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek szombati tanácskozása miatt tartott rendkívüli ülést péntek este. A pénzügyminiszterek szombat délután tesznek még egy utolsó kísérletet arra, hogy megállapodjanak Görögországgal a reform- és takarékossági csomagról, és megmentsék az államcsődtől, miután Alekszisz Ciprasz a pénteki nap folyamán újabb megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia köztársasági elnökkel.

Martin Jäger, a német pénzügyminisztérium szóvivője pénteken felszólította Görögországot, hogy fogadja el a hitelezőket képviselő három nemzetközi intézmény - a brüsszeli Európai Bizottság, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank és az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalap (IMF) - megoldási javaslatait.

Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján péntek hajnalban Angela Merkel döntő fontosságúnak nevezte az eurózóna pénzügyminisztereinek szombati tanácskozását, ahol - mint mondta - minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy sikerüljön megállapodni Görögországgal.

A görög kormány két tagja péntek éjjel arra buzdította a görögöket, hogy nemmel szavazzanak. Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi kijelentette: "A nép válasza hangos nem lesz. Minden görög nemmel fog szavazni".

Nikosz Pappasz államminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy a nép szavazata elutasító lesz.

A Sziriza kormányzó párt parlamenti frakciójának szóvivője felszólította a választókat, hogy utasítsák el a hitelezők ultimátumát. Nikosz Filisz kijelentette: "Igent mondunk a kormány javaslatára, és nemet a hitelezők ultimátumára".

Antonisz Szamarasz korábbi kormányfő, az ellenzéki konzervatív Új Demokrácia vezetője bírálta Cipraszt, mivel a referendummal szembeállítja Görögországot Európával. Úgy ítélte meg, a népszavazás igazi tétje az, hogy a görögök igent vagy nemet mondanak-e Európára. A szintén ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) lemondásra szólította fel Ciprasz kormányfőt, és új választások kiírását követelte.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter ott lesz az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásán - jelentette be éjjel szóvivője.

A bankok hétfőn szokás szerint kinyitnak, és nem lesz semmiféle korlátozó intézkedés - közölte péntek éjjel a belügyminiszter egyik helyettese.

Forrás: kitekinto.hu / MTI

Frissítés:

Bosszankodás Brüsszelben, de az Eurócsoport ülését nem fújták le a referendum kiírásának hírére

Bosszankodást váltott ki Brüsszelben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azon bejelentése, hogy július ötödikén népszavazást tartanak a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, de egyelőre nem fújták le az Eurócsoport szombat délutánra tervezett ülését.

Több, nevének mellőzését kérő uniós diplomata úgy vélekedett, hogy Ciprasz bejelentése tovább bonyolította a helyzetet, hiszen a görög hitelprogram a hitelezők és Athén újabb megállapodásának hiányában június 30-án lejár, de arról, hogy a megállapodás létrejöhet-e, a görögök csak a határidő lejárta után kívánnak dönteni. Ráadásul - tette hozzá egy uniós szakértő - az athéni kormány harsányan kampányol a hitelezők javaslatai ellen.

Egy uniós illetékes úgy vélekedett, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportnak immár azon a "B terven" kellene gondolkodnia, amelynek eddig - érthető okból, a kedélyek csillapítása érdekében - még a létezését tagadták hivatalosan. Ez a "B terv" általános vélekedés szerint a "grexit", vagyis Görögországnak az eurózónából való kényszerű távozása, e leválási folyamat rendezett mederben tartása lehet.

Ciprasz néhány napos hosszabbítást kért a június 30-án lejáró támogatási programhoz, amivel azt érné el, hogy a görög lakosság kezében lenne a végső döntés lehetősége július 5-én, mégpedig oly módon, hogy vagy elvetik, vagy elfogadják a nemzetközi intézmények utolsó ajánlatát. Azzal, hogy a miniszterelnök most kemény szavakkal ostorozza, ultimátumnak és a kilátástalanság programjának minősíti az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseit, ezekből az intézményekből nyilvánvalóan további engedményeket akar kicsikarni - vélekednek brüsszeli elemzők.

A hitelezők követeléseinek a lényege az, hogy a görög kormány tegyen le az asztalra hiteles és fenntartható reformcsomagot, amelynek pontos és számonkérhető megvalósítása esetén Görögország idővel képes lehet folyamatosan törleszteni az elmúlt öt évben kapott, 300 milliárd eurónál is nagyobb összegű támogatást.

Legutóbb a nemzetközi intézmények azt helyezték kilátásba, hogy november végéig meghosszabbíthatják a most még érvényes programot - amelynek alapján még 7,2 milliárd euró járna a görögöknek, sőt, ezt az összeget még meg is fejelnék 8 milliárddal -, de emellett is ragaszkodtak a kemény megszorító intézkedésekhez. Ezt utasította el Ciprasz, és jelentette be a népszavazás kiírását.

Pogátsa Zoltán: a görög lakosság nemmel fog szavazni a referendumon

A görög lakosság valószínűleg nemmel fog szavazni azon a referendumon, amelyet Alekszisz Ciprasz miniszterelnök jelentett be péntek éjjel a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Ennek nagy valószínűséggel az lesz a következménye, hogy az ország kilép az eurózónából - véli Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, aki szombat délelőtt Athénból telefonon nyilatkozott az MTI-nek.

Alekszisz Ciprasz a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be, hogy július 5-ére népszavazást írnak ki, ha a parlament szombaton jóváhagyja ezt.

Pogátsa Zoltán elmondta: a görögök nagy része elutasítja a megszorításokat, de ugyancsak nagy részük azt szeretné, ha az ország bent maradna az eurózónában, ami ellentmondás a jelenlegi helyzetben. Valószínűleg ezért döntött úgy a kormány, hogy népszavazást ír ki a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, az ellentmondást a társadalomnak kell feloldania - tette hozzá.

Szerinte a hitelezők szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha a kormányzó Sziriza párt vállalná a megszorítások végrehajtását. Ugyanakkor a Sziriza világossá tette, hogy megszorítások árán nem akarja Görögországot bent tartani az eurózónában.

"A második legjobb változat az EKB-Eurogroup számára az lenne, hogy Görögország csődbe megy. Ebben az esetben kimondható lenne, hogy azok a pártok, amelyek kormányra kerülve megszorítás ellenesek és alternatív gazdaságpolitikát folytatnak kormányon, csődbe viszik az országukat, ezért nem szabad sehol Európában megszorítás ellenes pártokra szavazni" - mondta.

Pogátsa Zoltán kitért arra, hogy Athén még szombaton is tárgyal a hitelezőkkel, és az eurózóna pénzügyminiszterei tesznek még egy utolsó kísérletet arra, hogy megállapodjanak az országgal a reform- és takarékossági csomagról. Ugyanakkor megjegyezte: már nem látja értelmét e tárgyalásoknak, hiszen öt hónap alatt hetente háromszor tárgyaltak, és minden létező aspektus felmerült. Mint mondta, annyira elmérgesedett, indulattal telített már a légkör, hogy nem lát esélyt a megállapodásra.

Úgy vélte, alapvetően a népszavazás fogja eldönteni a kérdést, és a szavazók várhatóan nagy többséggel elutasítják a hitelezőkkel való megállapodást, aminek nagy valószínűséggel az lesz a következménye hogy Görögország kilép az eurózónából.

"Oda jutottunk, hogy az eurózóna országai - amelyek gyakorlatilag nulla százalékos kamattal tudnak felvenni hitelt - megtámogathatnának egy olyan demokratikusan megválasztott kormányt, amely programja szerint fel akarja számolni a korrupciót az országban, be akar ruházni a humántőkébe, és meg akarja valósítani az Európai Uniónak a lisszaboni versenyképességi stratégiáját, ehelyett csődbe visznek egy országot, elérik, hogy a görög lakosság elveszti megtakarításainak harmadát-felét, és az eurózóna monetáris unióból visszaminősül fixált árfolyamrendszerré" - fogalmazott Pogátsa Zoltán.

A közgazdász szerint Görögország kilépése esetén akár azonnal elindulhat a tovagyűrűző hatás, akkor pedig "nagyon rossz irányba mehetnek a dolgok, visszafelé kezd haladni az európai integráció".

Forrás: MTI

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3872397

Jelenleg az oldalon

4
Online