A lakosság életminőségét változtatná meg Európában az unió és az Amerikai Egyesült Államok között titokban formálódó szabad-kereskedelmi egyezmény, amely még az optimista számítások szerint is mindössze 0,3 százalékos növekedést hozna az Európai Unióban a következő tíz évben - hangzott el az Európai Parlament zöld-párti frakciójának pénteki konferenciáján, amely a szerződés várható hatásait elemezte. A fórum amerikai előadói szerint az eddigi szabad-kereskedelmi szerződések a multinacionális vállalatok jogainak bővítését, a fogyasztóvédelem és a munkavállalói jogok gyengítését hozták.

Nem egyenlő felek között jön létre az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabad-kereskedelmi övezet, ezért csak a legversenyképesebb transznacionális gazdasági szereplőknek kedvez – hangzott el a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) várható hatásairól szóló magyar-amerikai konferencián, amelyet az Európai Parlament (EP) zöld-párti frakciója szervezett. Az eddigi optimista számítások szerint az egyezmény tíz év alatt összesen 0,3 százalékos növekedést hozhatna az uniónak, és arra sincs garancia, hogy a munkahelyek száma érdemben gyarapodik. – A szabad-kereskedelmi övezetek csak egyensúlyban lévő gazdaságok között működhetnek optimálisan, márpedig az unió jelenleg nincs egyensúlyban az Egyesült Államokkal. Számos nehézséggel küszködik, egyebek között a kétsebességű fejlődéssel, illetve a perifériára szorult államok problémáinak megoldatlanságával – mondta Meszerics Tamás, az EP zöld-frakciójának képviselője, aki hangsúlyozta: a TTIP egyes szektoroknak, illetve régióknak kedvezhet, más iparágakat és országrészeket azonban károsíthat. Megítélése szerint a szerződés gyenge pontja ebből adódik, mert míg az Egyesült Államokban van olyan rendszer, amely kiegyenlíti a veszteségeket és a nyereségeket, addig a 28 nemzetállamra tagolódó EU-ban ez nem lehetséges. Példaként említette, hogy hazánkban az agrárszektornak okozhatja a legtöbb hátrányt az egyezmény, ami a járműipari ágazat beszállítóinak viszont pozitív változást jelenthet, ám nincs olyan mechanizmus, amely kiegyenlítené ezeket a hatásokat.

Amerikában ezzel szemben a föderációs rendszer révén a szerződés miatt hátrányba kerülő ágazatok és térségek veszteségeit kompenzálni tudják, mert szabadon átcsoportosíthatnak forrásokat a nyertes helyekről a vesztesekhez. Meszerics Tamás kitért arra, hogy a megállapodás titkossága és az eddig kiszivárgott részletek negatív fogadtatása miatt az EP-ben mára megbomlott a TTIP-t támogató egység, ezért kerülhetett sor nemrég az egyezmény pontjairól szóló vitanapra. Eddig Európa-szerte két és fél millió aláírás gyűlt össze a multiknak kedvező és az európai fogyasztó- és környezetvédelmi szabályokat lazító egyezmény ellen, ami jelentős politikai nyomást gyakorol a képviselőkre. Az EP-képviselő beszámolt arról is, hogy a közvélemény és az európai ombudsman nyomására tavaly óta elvileg több iratot megtekinthetnek a képviselők a TTIP-vel kapcsolatban. Ezt azonban csak zárt szobában tehetik, ahová még papírt és ceruzát sem vihetnek magukkal, sőt arról sem kapnak felvilágosítást, milyen dokumentumok vannak, amelyekhez nem férhetnek hozzá.

Tavaly ősszel a TTIP-tárgyalások átláthatatlansága elleni tiltakozások hatására az Európai Bizottság végre nyilvánosságra hozta, milyen témakörökben tárgyalhat az amerikai féllel. 2013-ban még úgy döntött a Barroso-bizottság, hogy titokban folytatják az egyezkedést, ám a közvélemény és az uniós ombudsman nyomására idén január 1-jétől bizonyos dokumentumokat a bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia. Ezek közül azonban a legkényesebb témákat érintő iratok hiányoznak. Az egyes kormányok képviselői az amerikai álláspontról csak akkor szerezhetnek több információt, ha előzetes egyeztetés után bemennek az adott államban működő amerikai nagykövetségre.

Az EP-ben jelenleg az Európai Néppárt egy része, a liberális frakció többsége, valamint az angol konzervatívok támogatják egyértelműen a TTIP-t, a magyar képviselők álláspontja egyelőre nem egyértelmű. A héten várhatóan szavaznak az egyezmény egyes pontjairól, ekkor kiderül, sikerült-e a szocialista frakcióból is igen szavazatokat gyűjteni. Brüsszeli források szerint a néppárt és a szocialisták a háttérben kidolgoztak egy kompromisszumos javaslatot, ezt nemsokára az EP elé terjeszthetik.

A konferencia amerikai résztvevői az 1992-es észak-amerikai szabad-kereskedelmi egyezmény (NAFTA) eddigi tapasztalatait összegezve kiemelték: a szerződéssel gyakorlatilag egyik fél lakossága sem járt jól, a multinacionális nagyvállalatoknak viszont hatalmas előnyt jelentett a Mexikót, Kanadát és az Egyesült Államokat egybefogó új, egységes piac. A TTIP legvitatottabb része, az úgynevezett befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) elve bekerült a NAFTA szerződésébe, jogot adva egy-egy mamutvállalatnak, hogy egy háromtagú nemzetközi magánbíróságon országokat perelhessenek elmaradt haszon címén. Melinda St. Louis, az amerikai civil kereskedelmi kampány egyik vezetője szerint ezek a magánbíróságok eddig 3,6 milliárd dollár kártérítést ítéltek meg a nagyvállalatoknak, és jelenleg is több milliárd dollárt érintő perek vannak folyamatban.

Thea Lee, az 56 amerikai szakszervezetet összefogó szövetség (AFL-CIO) egyik vezetője kitért arra, hogy a szabad-kereskedelmi megállapodások általában a legfelső egy százaléknak kedveznek, és a felső vezetőknek hoztak béremelést, míg az amerikai dolgozók 80 százaléka ebből kimaradt. György László, a Budapesti Műszaki Egyetem docense az előadásában hangsúlyozta, a lakosság valódi életszínvonalát nem egyértelműen mutató GDP-emelkedés helyett az európai életminőség megváltozására kellene koncentrálni a TTIP-vel kapcsolatban, hiszen az a humán, a tárgyi, a környezeti és a természeti tőkét is érintheti. Kiemelte, hogy a szabad kereskedelem csak egyenlő és hasonló fejlettségű államok között működik, az unió elmaradottabb részének tehát nem biztos, hogy kedvező volna. Azt is hozzátette, hogy még a legoptimistább előrejelzések szerint is legfeljebb egy százalékpontos GDP-bővülést hozhat a megállapodás, ez azonban 10-15 év alatt összességében értendő. Kitért arra is, hogy az olcsó amerikai palagáz óriási előnyt nyújt az Egyesült Államoknak, továbbá az agrártermékeket is jóval alacsonyabb áron állítják elő, mint Európában, ami szintén az amerikai félnek kedvez. Figyelmeztetett, hogy az unióban alkalmazott úgynevezett elővigyázatossági elv szerint egy termékről be kell bizonyítani, hogy nem ártalmas az egészségre, mielőtt a polcokra teszik, az Egyesült Államokban azonban először a káros hatást kell kimutatni ahhoz, hogy kivonják a forgalomból a termékeket. A digitális piac egységesítésével kapcsolatban György László a nemzetállami médiaszereplők versenyhátrányára utalt, mivel a transznacionális vállalatok a számukra adózási szempontból legkedvezőbb országot választhatják.

Forrás: mno.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters