A Los Angeles Times különleges jelentésében foglalkozott azzal, hogyan tud az Iszlám Állam máig jelentős profithoz jutni a lopott iraki és szíriai olaj értékesítésével. Törökország üzleti partner a terroristák számára, az illegális olajkereskedelmet pedig helyi vállalkozások is támogatják.

A LA Timesnak nyilatkozó tudósító, Nabih Bulos elmondása szerint az ISIL máig nagy mértékben hagyatkozik a helyi lakosságra, akik utolsó megélhetési lehetőségként válnak az Iszlám Állam gazdasági hátterének részévé, és vesznek részt az illegális olajkitermelésben. Az újságíró szerint az a tény, hogy az Erdogan-rezsim támogatja a terroristákat, és az ISIL ipari mennyiségben csempészi külföldre a lopott olajat, rámutatott arra, hogy a terrorszervezet a térség egyik legkiterjedtebb olajkereskedő hálózata is lehet. Az Iszlám Állam Szíria olajtermelésének kétharmadát tartja ellenőrzés alatt, és folyamatos, kimeríthetetlennek bizonyuló külföldi támogatásai lehetővé teszik, hogy a Palmyra közelében található gázmezőkre is fenyegetést jelentsen. A szakértők ugyanakkor mind gyakrabban felteszik a kérdést; hogyan lehetséges, hogy a terrorszervezet képes üzemeltetni az irányítás alá vont olajipari létesítményeket, és termékeit eljuttatni a török feketepiacra?

Szíria olajtermelése a háború előtti állapotokhoz képest egytizedére csökkent. Az ország napi 385 ezer hordó olajtermeléssel bírt a háború előtt, ez mára 30-40 ezer hordónyira esett, emellett gáztermelése is mintegy 40%-kal csökkent. A beszámoló szerint a terrorszervezet az ellenőrzés alatt tartott területeken kitermelt olaj nagy részét magántulajdonban lévő olajfinomítóknak adja el, melyek Szíria északi területein működnek, és többségüket az ISIL-től zavartalanul élő helyi lakosok üzemeltetik, akiknek otthonai megsemmisültek a háború alatt, és a kiszámíthatatlan környezetben azzal kötnek üzletet, akivel épp tudnak. Ilyen feltételek mellett átveszik a terrorszervezettől a nyersolajat, termékeiket később újabb közvetítőnek adják el, aki eljuttatja a török feketepiacra.

A beszámoló szerint azok a helyi civilek jelentik az Iszlám Állam gazdasági tartóoszlopát, akik átveszik a terrorszervezet olaját, majd azt már saját vállalkozásuk keretein belül adják el Törökországban. Ennek köszönhetően az ISIL olajkereskedelme fokozottan ellenállónak bizonyult; a Törökországba tartó olajkonvojok lebombázása csak a csempészhálózat egy részét számolja fel, mert egy jelentős része kisebb vállalkozásokon keresztül, nehezebben ellenőrizhető formában jut el Törökországba.

Annak kapcsán, hogy az orosz védelmi minisztérium a múlt hét folyamán több ezer, a török határ felé tartó tartálykocsiról, “élő olajvezetékről” számolt be, Bulos kijelentette, hogy ez a terrorszervezet illegális olajkereskedelmének mindössze a látványosabb formája, mert a kitermelt olaj egy részét még az Iszlám Állam háttérgazdaságában felhasználják, szétosztják a különböző lázadó csoportok közt, és soha nem éri el a török határt.

Becslések szerint az Iszlám Állam napi szinten 2-3 millió dollár profithoz jutott az utóbbi hónapok során, bár az orosz védelmi minisztérium később arról számolt be, hogy ez az összeg már az Iszlám Állam infrastruktúrája elleni légicsapások miatt felére csökkent. Irak volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Mowaffak Rubaie szerint 2014 folyamán az ISIL 800 millió dollár bevételhez jutott, és a török feketepiacon a világpiaci ár feléért adják el a Szíriából és Irakból lopott olajat. Bár az újságíró szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy az Erdogan-család maga is aktív szerepet játszik-e az illegális olajkereskedelemben, azt maga is megjegyezte, hogy ilyen kiterjedt olajcsempészet a szír-török határon át nem lenne lehetséges a török kormány közreműködése nélkül.

Forrás: hidfo.ru Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters