A bírálatokkal szemben éppen hogy lehetővé teszi a közel-keleti békét Donald Trump amerikai elnök előző heti döntése, amellyel elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának - jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hétfőn Brüsszelben, hozzátéve, reményei szerint az Európai Unió is követi az amerikai példát.

"A lépés nem akadályozza, hanem lehetővé teszi a békét, a béke alapja ugyanis a valóság elismerése" - közölte Netanjahu, mielőtt Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel megkezdte megbeszélését. Netanjahu később részt vett az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális munkareggelijén.   

Elmondta, arra számít, hogy az amerikai példát követve a jövőben az európai országok többsége is Jeruzsálembe fogja költöztetni a nagykövetségét.   

Jeruzsálem háromezer éve a zsidó nép fővárosa, hetven éve pedig Izraelé, és aki ezt nem ismeri el, az "tagadja a történelmi igazságot" - szögezte le.   

Netanjahu arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok új békejavaslaton dolgozik, és ennek kapcsán úgy fogalmazott, véleménye szerint "adni kellene egy esélyt a békének". Mint mondta, a legfontosabb ugyanakkor az, hogy a "palesztinok végre elismerjék a zsidó államot, és ismerjék el, hogy annak van fővárosa, amelyet úgy hívnak, hogy Jeruzsálem".   

A miniszterelnök emellett az európai-izraeli együttműködés fontosságát és szükségét hangsúlyozta a biztonság, a gazdaság és az innováció területén, rámutatva, ez országa mellett az EU számára is rendkívül lényeges.   

Aláhúzta: Izrael a Közel-Kelet legnagyobb hatalma, amelynek fellépése akadályozza az iszlamista fegyveres szervezetek térségbeli térnyerését, s ez Európa számára is kulcsfontosságú, a harcok pusztítása elől ugyanis milliók menekülnek a kontinensre, ami jelenleg az EU legnagyobb problémáját jelenti.   

A közös sajtótájékoztatón Mogherini kijelentette, az unió szerint egyedül a kétállami megoldás jelentheti a konfliktus lezárását, és elismételte, hogy Jeruzsálem státuszát a feleknek közvetlen tárgyalások útján kell rendezniük, amelyeket mihamarabb meg kell kezdeni.   

Hozzátette, az EU fokozni fogja erőfeszítéseit a békefolyamat felújítása érdekében, hogy tartós, átfogó megoldást lehessen tető alá hozni, és ezért Mahmúd Abbász palesztin elnököt is meghívták az uniós külügyminiszterek értekezletére, januárra.   

"Most a legrosszabb, ami történhet, az a feszültség és az erőszak fokozódása" - mondta a főképviselő, élesen elítélve a támadások mindegyikét a zsidók, Izrael és az izraeli állampolgárok ellen.   

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter rámutatott: a közel-keleti helyzet rendezése egyedül párbeszéd és a két állam elismerése útján lehetséges. Hozzátette, amerikai kollégája előző héten nem beszélt Washington új békejavaslatairól, és ha továbbra sincs előrelépés, akkor az EU-nak kellene élére állnia a kezdeményezésnek.   

"Jeruzsálem egyszerre Izraelnek és a jövőbeli palesztin államnak is a fővárosa lehet, de ezt a két félnek kell megtárgyalnia" - közölte Didier Reynders, a belga diplomácia vezetője, és a találkozón hasonló véleményének adott hangot mások mellett Alan Duncan brit külügyi államtitkár is.   

Az Európai Tanács brüsszeli székháza előtt hétfő délelőtt civilek tüntettek az ellen, hogy "nagy pompával fogadják" Netanjahut, aki "nemrégiben azzal dicsekedett, hogy az ő miniszterelnöksége alatt építették a legtöbb izraeli telepet Palesztinában". "A Netanjahu-kormány szélsőjobboldali politikája csak távolabb viszi a tartós és igazságos béke lehetőségét a Közel-Keleten" - hangoztatták a szervezők.   

Izraeli miniszterelnök huszonkét éve nem járt hivatalosan Brüsszelben.   

Múlt héten Mogherini, illetve az EU több tagállama is elítélte Donald Trump döntését, miszerint az Egyesült Államok izraeli nagykövetségét Tel-Avivból áthelyezik Jeruzsálembe, amelyet Izrael fővárosaként ismer el.   

Az EUObserver brüsszeli hírportál korábban arról írt diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy az EU a magyar és a cseh kormány ellenállása miatt nem tudott a múlt héten közös elítélő nyilatkozatot elfogadni Trump lépése után, s így azt végül Mogherini a saját nevében adta ki. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban annyit mondott pénteki sajtótájékoztatóján, hogy világossá tették, Magyarország nem tartja szükségesnek, hogy a huszonnyolc uniós tagország közös nyilatkozatot adjon ki ebben az ügyben.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters