Archívum

Keresés dátum alapján
-

Miben keres?

Hírekben és videókban
Csak a hírekben
Címben és leírásban
Csak a címben
A privatizáció című dokumentumfilm forgatásáról beszélgettünk
2018-07-16
136 néző

A privatizáció című dokumentumfilm forgatásáról beszélgettünk

A nagy sikerű film hátterének érdekességeit tárjuk fel (Magyar Ferenc, Karagity István)

Önöket kérdeztük - szocializmus, vagy kapitalizmus
2018-07-16
195 néző

Önöket kérdeztük - szocializmus, vagy kapitalizmus

A járókelőket kérdeztünk, mikor volt jobb, régen a szocializmusban, vagy a mostani államformában  

A magyar opera és balett helyzete az operaház főigazgatójának szemével
2018-07-16
119 néző

A magyar opera és balett helyzete az operaház főigazgatójának szemével

Az operaház igazgatójának előadását tekinthetik meg (Ókovács Szilveszter)  


4 probléma
2018-07-16
140 néző

4 probléma

1. Bajcsy Zsilinszky utca-kutyaürülékek; 2-3. Határtető-szemét hegyek; 4. Vájáriskola utca-út minősége

Megfigyelnek minket okostelefonjaink
2018-07-13
1755 olvasó

Megfigyelnek minket okostelefonjaink

Készülékeink kamerái gyakran tudtunk nélkül készítenek felvételeket, mikrofonjai pedig tudtunk nélkül is bekapcsolhatók.A múlt hónap első felében arról írtunk, hogy telefonjaink gyakran lehallgatnak minket, mivel egyes alkalmazások engedélyünk és tudtunk nélkül kapcsolják be a beépített mikrofont. Biztonsági szakértők most erre igyekeztek magyarázatot adni, és bár közvetlen bizonyítékot nem találtak, arra figyeltek fel, hogy a kamerák esetében ez mindenképpen igaz. A Northeastern University szakértői közzétették munkájuk eredményét, amelyből kiderül, hogy bizonyos alkalmazások valóban önállóan kapcsolják be a kamerákat, hogy állóképeket, illetve videókat rögzítsenek ezek segítségével. Ez már valóban megfigyelésnek minősül, időközben viszont további jelentések láttak napvilágot egyes felhasználók jóvoltából, ami arra mutat rá, hogy a probléma sokkal több személyt érinthet. Az idén bemutatott új okostelefonok egy része ugyanis már külön előugró modulon helyezi el az előlapi szelfikamerát, ez pedig gyakran előugrik anélkül, hogy bármilyen, ezt igénylő tevékenységet végeznénk. A jelek szerint mégis hasznosnak bizonyulhat a Vivo és az Oppo fejlesztése, ezzel ugyanis egyértelművé válik az engedély nélküli tevékenység. A Vivo a maga részéről azzal védekezik, hogy ők mindent megtesznek a felhasználók biztonsága érdekében, a kamera alkalmazásával kapcsolatos engedélyek pedig alapesetben le vannak tiltva. Ez persze nem jelent abszolút megoldást a kérdésre, hiszen számos alkalmazás kér ilyen engedélyt a készülékek tulajdonosaitól, akik többnyire gondolkodás nélkül meg is adják azt, így a kamerák gyakorlatilag folyamatosan megfigyelhetnek minket. Az általuk beépített modul mindenesetre megadja a választ, ez ugyanis böngészés közben és egyéb tevékenységek alatt szükségtelenül ugrik elő, megalapozva a korábbi gyanút és az eddigi eredményeket. A Google a Gmail kapcsán volt kénytelen magyarázkodni, ami főleg azután kényelmetlen számukra, hogy egy évvel ezelőtt ígéretet tettek a levelek automatikus szkennelésének leállítására. Kiderült ugyanis, hogy a külső fejlesztők továbbra is hozzáférnek üzeneteinkhez, ami szerintük azért szükséges, hogy minél több opciót biztosítsanak a felhasználóknak. Az engedélyeket persze nem vagyunk kötelesek megadni ehhez, ez viszont szintén nem válasz a problémára.Forrás: sg.hu / thisisinsider.com

Kevesebb mint négy óra alatt érte el egy orosz teherűrhajó az űrállomást
2018-07-13
290 olvasó

Kevesebb mint négy óra alatt érte el egy orosz teherűrhajó az űrállomást

A teherűrhajó 3 tonna élelmiszert, üzemanyagot és más utánpótlást szállított a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrhajót a greenwichi középidő szerint július 9-én 21:51-kor indult útjára Kazahsztánból, és július 10-én hajnali 1:31-kor, a Föld kétszeri megkerülése után már össze is kapcsolódott az űrállomással.Az orosz jármű a Tasman-tenger felett dokkolt, és még a tervezettnél is gyorsabban hajtotta végre az utat: az előre meghatározottnál ugyanis 8 perccel korábban kapcsolódott össze az űrállomással, minden idők leggyorsabb ISS-re irányuló fuvarját teljesítve. A korábbi legrövidebb idejű út nagyjából hat óra volt, ezt több Progressz-teherhajó és a személyszállító Szojuz is teljesítette már. Ezen esetekben az űrjárművek legalább négyszer megkerülték a Földet a dokkolás előtt.A most felállított rekorddal az orosz „űrflottában” rejlő lehetőségeket akarták demonstrálni az illetékesek, bár ez csak többszöri próbálkozásra jött össze. Először tavaly októberben kísérelték meg a gyors fuvart az oroszok, akkor azonban a fellövés késlekedése miatt végül két napba telt, mire a Progressz–70 elérte az űrállomást, a halasztások következtében ugyanis kicsúszott a gyors teljesítéshez szükséges időszakból.A pár óra alatt megvalósított utazásokhoz ugyanis nem elég a megfelelő technika, a kilövést akkorra kell időzíteni, amikor az ISS a lehető legoptimálisabb pozícióban van, ez pedig alkalmanként nagyon rövid kilövési ablakot jelent. Februárban aztán újabb kísérlet volt betervezve, de az időjárás ismét közbeszólt, így csak mostanra sikerült felállítani az új rekordot.A Progressz teherhajók 2000 óta látják el utánpótlással az űrállomást, tehát azóta részt vesznek a vállalkozásban, mióta a létesítmény lakott. Ha minden a tervek szerint alakul, a most fellőtt űrhajó 2019 januárjáig az ISS-hez csatlakozva marad, majd megtöltik szeméttel, és leküldik a földi légkörbe, hogy ott elégjen.Az ISS ellátásában részt vevő másik két űrhajó, a SpaceX leszállásra képes, így újrafelhasználható Dragonja és a Northrop Gumman által épített Cygnus rendszerint több nap alatt érik el az űrállomást, bár az kétségtelen, hogy eddig nem is nagyon próbálkoztak gyorsasági rekordot felállítani. Forrás: ipon.hu / space.com


A YouTube fellép a videótolvajok ellen
2018-07-13
350 olvasó

A YouTube fellép a videótolvajok ellen

A YouTube a jövő héten elérhetővé teszi "Copyright Match" nevű eszközét, amely jelzi a videófeltöltőknek, ha tartalmaikat ellopták - írja a The Verge.A program minden egyes feltöltött videót ellenőriz, összeveti a már meglévő tartalmakkal és - ha a felhasználó ezt kéri - jelzi neki, hogy vélhetően lopás történt. Fontos, hogy az eszköz csak teljes egyezés esetén jelez, tehát egy-egy bevágott klip miatt nem lesznek felesleges riasztások.A program első körben mintegy 100 ezer felhasználóhoz jut el, a következő hónapokban pedig fokozatosan mindenki máshoz is.Egy "Content ID" nevű hasonló program most elérhető a YouTube-nál, de azt ígérik, hogy az új eszközt szélesebb körben lehet majd alkalmazni.Forrás: napi.hu / theverge.com

Öntudattal látnák el a gépeket
2018-07-12
1068 olvasó

Öntudattal látnák el a gépeket

Egy amerikai informatikus olyan öntudatot akar megalkotni, amely beépíthető számítógépekbe is.Manuel Blum, a Carnegie Mellon Egyetem munkatársa és a felesége, a szintén informatikus Lenore egy olyan öntudati modellt fejleszt, amely gépekben is alkalmazható. Jelenleg az elméleti alapokat akarják annyira kidolgozni, hogy a modell alkalmas legyen a hipotézisek megvizsgálására. Csak ezután lehet az architektúrát hardverbe átültetni. Blum, akit 1995-ben Turing-díjjal tüntettek ki, mindenesetre optimista volt abban a tekintetben, hogy sikert érhet el."1989-ben Bernard Baars kifejlesztette az emberi agy modelljét, amely hozzájárult ahhoz, hogy a tudatot meg lehessen magyarázni. A neurológusok nagyjából egyetértenek a tudóssal. Lenore és én megpróbáljuk Baars modelljét megvalósítani. A munkánk ugyanakkor még nem teljes. Baars agyi modellje úgy működik, mint egy színház. A színpadon van néhány színész, akiknek a teljesítményét hatalmas közönség figyeli. Az egyes nézők jelenítik meg az agyban dolgozó egyes processzorokat, amelyeket specifikus feladatokkal bíztak meg.""Vannak például olyan nézők, akik az arcok felismerésével foglalkoznak. Az egyik színész reprezentál minket. A teljes publikum láthatja azt, ami a színpadon történik. Az információk sok különböző helyen tárolhatók. Én - leegyszerűsítve - gyakorlatilag az agy minden neuronját processzorként képzelem el. Nem látok okot arra, hogy miért ne tudnánk az agy architektúráját megépíteni. De az egy teljesen más struktúra, mint amit napjainkban a számítógépekben használnak. Még csak hasonló sem létezik és a struktúrával kapcsolatban számos kérdés merült fel. Ezeket akarjuk megválaszolni az elméletünkkel. Ezután megépíthetjük a struktúrát" - jelentette ki Manuel Blum.A kutató hozzátette, hogy az egyik nyitott kérdés az, hogy miért ismerünk olyan kevés dolgot. Mindig azt gondoljuk, hogy sok dolgot tudatosan érzékelünk és felismerünk, de a valóságban ez nincs így. Egy nagyon összetett környezetben élünk és csak azt látjuk, amire valójában összpontosítunk. Amennyiben valaki egy képet figyel, akkor mindig csak azokra a részletekre lehet utalni, amit éppen lát. Van egy olyan érv, hogy nem érzékelhetünk mindent. Az emberi szem nagyon gyorsan tud az egyik dologról a másikra fókuszálni, de sosem láthatja a teljes képet. Éppen ezért tudja az ember csak nagy vonalakban leírni a környezetét. S nem angol vagy német nyelven, hanem az agy nyelvén, amely csak néhány bitből áll."A mi modellünk egy nagyon kisméretű tároló, amely a processzorok irányába való információtovábbításra és a folyamatok leírására szolgál. Mindez lassú dolog, mert nagyon sok processzor van. George Miller pszichológus azt mondta, hogy a rövidtávú memória hét és plusz/mínusz kettő információegységből áll. Miller kifejtette, hogy ez a kapacitás mind a betűkre, mind a számokra, szavakra, képekre, vagy bármilyen értelmes, ismerős elemre kiterjedhet. Mi azt gondoljuk, egy egység akár egy vers is lehet. A lényeg: szerintem az öntudat az, amikor az agyban minden processzor ugyanarra a dologra koncentrál. Az agyi modell hardveres megvalósításánál az is kérdés például, hogy mely processzorok vannak egymással összekötve.""Az én modellemnek az architektúra mellett három dologra van szüksége. Az első a saját tapasztalat. A második a belső monológ, hiszen mindannyian beszélünk önmagunkkal, mert így tervezzük meg a dolgokat. Amennyiben valaki valamit tenni akar, akkor el kell készítenie egy tervet. Ehhez szükség van egy belső nyelvre. Míg a harmadik fontos komponens a motiváció. Az utóbbival mindegyik működő processzornak kell rendelkeznie. A motivációnak két része van: a vágy és az energia annak megvalósításához. Úgy gondolom, hogy ennek alapján megvalósítható lenne egy általános mesterséges intelligencia is" - szögezte le a tudós. Forrás: sg.hu / futurezone.at

Az Egyesült Királyság támogatást nyújthat a Hinkley Point C atomerőmű építéséhez
2018-07-12
351 olvasó

Az Egyesült Királyság támogatást nyújthat a Hinkley Point C atomerőmű építéséhez

Az Európai Unió Bíróságának határozata szerint támogatást nyújthat az Egyesült Királyság a Hinkley Point C atomerőmű építéséhez, ezzel a bíróság jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi határozatát, és elutasította Ausztria keresetét. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának tájékoztatása szerint a csütörtöki határozat megerősíti, hogy az Egyesült Királyság a tengerparti Somersetben elősegítheti új atomenergia-termelő kapacitások létrehozását. Az erőművet a tervek szerint 2023-ban helyezik üzembe, és várhatóan 60 éven keresztül működik majd.    Az Európai Bizottság megállapította, hogy a támogatások összeegyeztethetőek a belső piaccal, a versenytorzulás veszélye korlátozott. Hozzátették, hogy a támogatások negatív hatásai ellensúlyozzák azok pozitív hatásait. Ausztria később a határozat megsemmisítését kérte.    Luxemburg Ausztria kérelmeinek támogatása mellett, míg Csehország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság a bizottság mellett avatkozott be az eljárásba.    Indoklásában az uniós bíróság megjegyezte, hogy minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a különböző energiaforrások közül kiválassza azokat, amelyeket előnyben részesít.    Ausztria azon érvét illetően, amely szerint a Hinkley Point C-ben használt technológia nem új, a bíróság megállapította, hogy sem az állami támogatásokra vonatkozó szabályok, sem az Euratom-szerződés nem követeli meg a technológiai innováció fennállását.    A bíróság elutasította azt az érvelést is, amely szerint az Egyesült Királyság beavatkozása nem volt szükséges. A döntés szerint a bizottság helyesen állapította meg, hogy az állam beavatkozása szükséges ahhoz, hogy megfelelő időben hozzanak létre új atomenergia-termelő kapacitásokat.    A bíróság azzal sem értett egyet, hogy az Egyesült Királyságnak közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. A támogatás ugyanis nem közbeszerzési szerződésnek vagy koncessziónak, hanem egyszerű szubvenciónak minősül.    Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az MTI-ez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, hogy az Euratom-szerződés a múlt emléke, amely a nem biztonságos nukleáris energia tisztességtelen előnyeit biztosítja.    Úgy vélekedett a szerződés már nem felel meg az EU közös igényeinek és kihívásainak a kiegyensúlyozottabb és versenyképesebb villamosenergia-piacon. Mélyreható európai szintű vitára van szükség a nukleáris szerződés reformjáról olyan szabályok létrehozása érdekében, amelyek a tiszta energiára való átállást ösztönzik és megerősítik az európai piac versenyképességét - tette hozzá.   Süli: az uniós bíróság döntése igazolta az atomenergia fontos szerepét Az uniós bíróság döntése igazolta, hogy az atomenergiának fontos szerepe van és lesz is az Európai Unióban, megőrizve azt az alapelvet, hogy a tagállamoknak szuverén joga dönteni atomerőművek létesítéséről az áramellátás biztonságát és a klímavédelmet célzó energiapolitikai céljaik megvalósításához - hangsúlyozta közleményében Süli János, a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, a bíróság csütörtöki határozatát kommentálva. Az Európai Unió Bíróságának határozata szerint támogatást nyújthat az Egyesült Királyság a Hinkley Point C atomerőmű építéséhez, ezzel a bíróság jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi határozatát, és elutasította Ausztria keresetét.    A közlemény szerint a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter üdvözli az Európai Unió Bírósága alatt működő Törvényszék döntését, amely hároméves átfogó vizsgálat után megerősítette a brit atomerőmű-projekt uniós jóváhagyását. Az Európai Bizottság álláspontját támogatva az eljárásba tagállami szinten Magyarország is beavatkozott, így a döntés ennek kapcsán a magyar támogató álláspont elfogadását is jelenti - jelezte Süli János.    Határozatában a Törvényszék rögzítette: az Egyesült Királyságnak joga van ahhoz, hogy az atomenergia fejlődésének előmozdítását közérdekű célkitűzésként határozza meg, még akkor is, ha ezt a célkitűzést nem követi az összes tagállam. A határozat kiemeli azt is, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, például a szélenergia nem alternatívái az atomenergiának, azok bizonytalan, időszakos rendelkezésre állása miatt - hívta fel a figyelmet a tárca nélküli miniszter.    Süli János leszögezte: a brit állásponthoz hasonlóan a Paks II. projekttel Magyarország célja a nukleáris termelőkapacitások hosszú távú fenntartása, és szén-dioxid-kibocsátástól mentes, folyamatosan rendelkezésre álló, olcsón termelő erőművel hozzájárulni a villamosenergia-ellátás biztonságához.    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy meghatározza saját energiamixét, ennek alapja az egyes országok természeti adottságainak különbözősége.    A Magyar Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, mert így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás - áll a közleményben. Forrás: MTI


Trump: az Egyesült Államoknak szilárd a NATO melletti elkötelezettsége
2018-07-12
240 olvasó

Trump: az Egyesült Államoknak szilárd a NATO melletti elkötelezettsége

A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd - jelentette ki csütörtökön Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően. "Hiszek a NATO-ban" - hangoztatta sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé.     Az amerikai elnök leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás.    Arról számolt be, hogy jövő hétfői találkozóján a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel.    Aláhúzta, hogy jó találkozóra készül Putyinnal, akivel "jól kijönnek", nincs sok kérdés napirenden, kiderül majd, hogy milyen eredményeket sikerül elérni.    Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban "vetélytársnak" tartja őt, aki Oroszországot képviseli.    Trump emellett beszélt arról is, hogy "az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát". Közölte, az ülésen egyértelműen figyelmeztetett: rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert a bevándorlás "maga alá gyűri" Európát.    Rámutatott, ő maga "erős álláspontot" képvisel a migrációt illetően, s valószínűleg - legalábbis részben - emiatt nyerte meg az amerikai elnökválasztást, ahogyan a közelmúltbeli olasz választásokon is ez volt a meghatározó téma, és a britek is elsősorban a bevándorlás miatt döntöttek az EU-ból való kilépés mellett.    Utóbbi téma kapcsán kiemelte: nem biztos abban, hogy a britek arra a tervre voksoltak, amelyet csütörtökön mutatott be a londoni kormány, s amely miatt a kabinet több tagja is lemondott a hét elején.    Donald Trump a német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral.    Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, "őszinte" megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket. Kiemelte: a szervezet minden tagországa megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét.    A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő az erről szóló korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból.    Macron ugyanakkor visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek nagyobb vállalásokat tettek volna a védelmi költségeik növelésére a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél. Hozzátette, nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne ezt a célértéket megduplázni. Leszögezte, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról.    A francia elnök kiemelte továbbá: Trump megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett.    Angela Merkel német kancellár arról számolt be, hogy a NATO-tagországok nagyon komoly megbeszélést folytattak a védelmi kiadásokról, és határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a költségekhez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez.    A szövetségesek egyetértettek, hogy változnia kell a védelemre vonatkozó tehermegosztásnak, méltányosabbá kell tenni azt - mondta. "Az ülésen mások mellett magam is világossá tettem, hogy ezen az úton járunk" - tette hozzá.    Theresa May brit miniszterelnök Trump megjegyzéseire reagálva aláhúzta, hogy a kormánya által bemutatott tervezet megfelel annak, amiről az emberek szavaztak két évvel ezelőtt.    Charles Michel belga kormányfő közölte, nem érezte sértőnek Trump "egyenes beszédét", és kitért arra is, hogy Belgium teljesíteni fogja vállalásait a kitűzött határidőig, de nincs realitása annak, hogy ez már jövőre meg fog történni.    Petro Porosenko ukrán elnök azt mondta, nem tart a jövő heti amerikai-orosz csúcstalálkozótól, attól, hogy Trump esetleg elismeri a Krím orosz annektálását. "Nem félek semmitől, erős üzenetet kaptunk az amerikai Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is, hogy nem ismerik el a Krím illegális bekebelezését" - közölte.    A NATO-tagországok vezetőinek szerdai közös nyilatkozatában leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak Trump kiszámíthatatlanságától, attól, hogy hétfői találkozóján komoly engedményeket tesz orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak. Forrás: MTI

Horvátország: Semmissé nyilvánították a svájci frank alapú jelzáloghitelt
2018-07-12
8460 olvasó

Horvátország: Semmissé nyilvánították a svájci frank alapú jelzáloghitelt

Semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról - írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön.A bíróság 70 oldalon indokolta döntését, amelyet internetes oldalán hozott nyilvánosságra. A testület elutasította a bankok fellebbezését, és helybenhagyta a frankhitelesek érdekvédelmi szervezete kollektív vádemelését a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében a hitelfelvevők törlesztőrészlete a duplájára nőtt a kiindulásinak.    2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság jogszerűtlennek ítélte mind a svájci frank alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál, a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt. Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is.    Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését.    A testület most megerősítette a 2013-ban hozott elsőfokú ítéletet. A döntés szerint a perelt bankok megsértették a kollektív érdekeket és a hitelfelvevők jogait azzal, hogy nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel. Aláhúzták, hogy az említett pénzintézetek az akkor hatályos fogyasztóvédelmi törvénnyel ellentétesen jártak el.    Goran Aleksic és Ivan Lovrinovic parlamenti képviselő, a frankhitelesek egyesületének aktivistái, valamint Nicole Kwiatkowski ügyvéd szerdai sajtótájékoztatóján (a hivatalos közzététel előtt) elmondta: 120 ezer adós kaphatja vissza ezzel a döntéssel a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget. A bankoknak több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell megtéríteniük ügyfeleiknek, de minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen. Ebben továbbra is segítségükre lesz az egyesület - szögezték le.    A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Szberbank ellen. Az említett intézetek habár jelezték, egyelőre nem reagáltak az ítéletre.Forrás: MTI

 Új látogatói rekord született a Múzeumok éjszakáján
2018-07-12
251 olvasó

Új látogatói rekord született a Múzeumok éjszakáján

Rekordot döntött a látogatók száma a Múzeumok éjszakája országos rendezvényein: június 23-án országszerte összesen 422 ezer látogatót regisztráltak a résztvevő intézmények - közölte az MTI-vel az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága szerdán. A közlemény szerint a tavalyi 403 ezer látogatóhoz képest idén mintegy öt százalékkal többen voltak kíváncsiak a programokra. Budapesten több mint 166 ezren, vidéken több mint 255 ezren vettek részt a Múzeumok éjszakája eseményein. Korábban a legmagasabb részvétel 2015-ben volt, 420 ezer látogatóval.    A Múzeumok éjszakáján országszerte összesen 429 intézmény várta a látogatókat 2156 programmal. Az idei kiemelt, "Ami összeköt: család és kultúra" tematikához 632 program kapcsolódott, ebből 184 a budapesti, a 448 vidéki intézményekben zajlott.    A legnépszerűbb intézmény Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum volt több mint 14 ezer látogatóval, a Magyar Nemzeti Galériába 10 ezren, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba csaknem nyolcezren látogattak el.    Vidéken a legtöbb, összesen több mint 24 ezer látogatót a debreceni Déri Múzeum és tagintézményei fogadták, a győri Rómer Fóris Művészeti és Történeti Múzeumra mintegy 8100, a kecskeméti Bozsó Gyűjteményre mintegy 7800, a pécsi Janus Pannonius Múzeumra és tagintézményeire több mint 7100 fő volt kíváncsi.    Az esemény internetes oldalának látogatottsága csaknem 30 százalékkal nőtt, a mobilapplikációt 26 százalékkal többen töltötték le, mint tavaly - olvasható a közleményben. Forrás: MTI


Rajzokból készült kiállítás a múzeumban (Steinerbrunner Győzőné)
2018-07-12
132 néző

Rajzokból készült kiállítás a múzeumban (Steinerbrunner Győzőné)

Kaluzsa Márton rajzkiállítását tekinthetnek meg a komlói múzeumba látogatók  

Az orvvadászat helyzete a környéken (Gyánti Nóra)
2018-07-12
135 néző

Az orvvadászat helyzete a környéken (Gyánti Nóra)

A Komlói Állatvédő Egyesület munkatársát kérdeztük az orvvadászatról  

A komlói közfoglalkoztatottak termékei (Bogyai László, Feuerstaller Teréz)
2018-07-12
128 néző

A komlói közfoglalkoztatottak termékei (Bogyai László, Feuerstaller Teréz)

A komlói városgondnokság produktív, termelői munkájáról kérdeztük a vezetőt


50 éves osztálytalálkozók a Steinmetz Miklós középiskolában
2018-07-12
118 néző

50 éves osztálytalálkozók a Steinmetz Miklós középiskolában

Az 50 éves osztálytalálkozón jártunk (Póth Jánosné, Magyar Ferencné)  

Trump Németországot bírálta az Északi Áramlat-2 miatt
2018-07-11
343 olvasó

Trump Németországot bírálta az Északi Áramlat-2 miatt

A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt Donald Trump amerikai elnök a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt, mondván, hogy Németország "túsza" Oroszországnak. Rövid sajtónyilatkozatában Trump a földgázvezetékkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Németországot "teljes mértékben Oroszország irányítja", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára.    Az amerikai elnök "rendkívül helytelennek" nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország "hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal és dollármilliárdokat fizet évente".    "Megszabadultak a szén- és atomerőműveiktől, a kőolaj és a földgáz nagy részét pedig Oroszországból szerzik be. Szerintem a NATO-nak ezzel foglalkoznia kell" - mondta.    Trump emellett ismételten a védelmi költségvetésük növelésére szólította fel az észak-atlanti szervezet európai tagjait.     "Ezeknek az országoknak többet kell költeniük, mégpedig nem tíz év múlva, hanem sürgősen. Németország gazdag ország, mégis mindössze arról beszél, hogy 2030-ra kissé megemeli a védelmi kiadásaikat. Nos, szerintem ezt gond nélkül meg tudnák tenni azonnali hatállyal, akár már holnap" - fogalmazott.    Szakértők rámutattak, hogy az Északi Áramlat-2 támadásával Donald Trump veszélyes kapcsolatot teremtett a védelmi ügyek és a gazdasági kérdések között, miközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azon dolgozik, hogy a katonai szövetség egységének megőrzése érdekében külön kezeljék az egyéb témákat, például az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáját.    Stoltenberg erre reagálva kiemelte, hogy Trump felszólításainak már látszik a hatása, a NATO tagállamai jelentősen növelték katonai költségeiket, és további emelések várhatók. Mint mondta, Kanada és az európai szövetségesek 2024-re a mostaninál 266 milliárd dollárral többet fognak fordítani védelmi célokra a tervek szerint.    "Egy erős NATO jó Európának és jó az Egyesült Államoknak is" - szögezte le. Hozzátette azonban, az Északi Áramlat-2-ről nem a NATO-nak kell döntenie, az nemzeti hatáskörbe tartozik.    Mint elmondta, Donald Trump többször kinyilvánította a NATO iránti támogatását, és a transzatlanti kötelék a kereskedelmet illetően ugyan valóban meggyengült, de a védelempolitika terén megerősödött.   Andrzej Duda lengyel államfő a gázellátás diverzifikálásának szükségességéről beszélt, hangsúlyozva, hogy ennek kell lennie az EU egyik legfontosabb célkitűzésének.    Sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy komoly nézeteltérések vannak Európán belül is az Északi Áramlat-2 kérdésében. Aláhúzta: véleménye szerint a gázvezeték megépítése hiba lenne, amely nem szolgálná az EU stratégiai érdekeit vagy biztonságát.    A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük (GDP) közel 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többsége tervezi a kívánt szintre emelést.   Merkel: Németország független ország Németország független ország, amely független politikát folytat és független döntéseket hoz - jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszel, a szerdán kezdődő kétnapos NATO-csúcstalálkozóra érkezve szerdán. Merkel Donald Trump amerikai elnök szerda reggeli kijelentéseire reagált. Trump a német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt. Rövid sajtónyilatkozatában az amerikai elnök a földgázvezetékkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Németországot "teljes mértékben Oroszország irányítja", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára.    Merkel hangsúlyozta, fiatalkorából jól emlékszik azokra az időkre, amikor Németország egy része a Szovjetunió ellenőrzése alatt állt.    "Nagyon örülök annak, hogy mára Németország békében egyesült egységes országot alkot" - fogalmazott.    Az amerikai elnök védelmi kiadásokra vonatkozó kijelentésére reagálva kijelentette, Németország, ahogy a múltban, jelenleg is nagyon sokat tesz a NATO-ért. Mint közölte, Németország is a védelmi kiadások növelés mellett döntött, amelynek értelmében 2024-re 80 százalékkal fog többet szánni erre a területre, mint tíz évvel korábban. Hozzátette, a szövetségesek között Németország a második, amely a legtöbb katonával járul hozzá a NATO műveleteihez és továbbra is teljes elkötelezettséggel vesz részt a katonai szövetség afganisztáni szerepvállalásában.    "E területen is védjük az Egyesült Államok érdekeit" - fogalmazott.    Merkel elmondta azt is, hogy Németország ellentmondásos megbeszélésekre számít a NATO-csúcson. A közös cél ellenére nagyon különböző álláspontok feszülhetnek egymásnak - tette hozzá.    Szakértők rámutattak, hogy az Északi Áramlat-2 támadásával Donald Trump veszélyes kapcsolatot teremtett a védelmi ügyek és a gazdasági kérdések között, miközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azon dolgozik, hogy a katonai szövetség egységének megőrzése érdekében külön kezeljék az egyéb témákat, például az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáját.    Információk szerint a kétnapos brüsszeli NATO-csúcstalálkozó keretében az amerikai elnök és a német kancellár szerda délután kétoldalú megbeszélést tart. Forrás: MTI

Növekvő élelmiszerimport költségek fokozzák a legszegényebb országok terheit
2018-07-11
201 olvasó

Növekvő élelmiszerimport költségek fokozzák a legszegényebb országok terheit

Az élelmiszerimport egyre nagyobb terhet ró a világ legszegényebb országaira, írja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése.Borsos a világ élelmiszerimport számlája: 2000 óta gyakorlatilag háromszorosára nőtt, így 2017-ben elérte a 1,43 billió dollárt. Még rosszabb a helyzet azon országokban, ahol szűkösség van élelmiszerből, ott közel ötszörös az emelkedés.Ez azt mutatja, hogy az irány „az idővel rosszabbodott, és fokozatosan nagyobb kihívást jelent, különösképpen a legszegényebb országok számára, akiknek egyre nagyobb teher alapvető élelmiszer szükségleteik kielégítése a nemzetközi piacokról” – mondta Adam Prakash, a FAO közgazdásza és a ma közzétett FAO élelmiszerekkel kapcsolatos kitekintés szerzője.További, mintegy 3%-os növekedésre lehet számítani idén, körülbelül 1,47 billió dollárra nő az élelmiszerimport számla. Ez az éves növekedés javarészt a halak nemzetközi kereskedelmének bővülését tükrözi – mely jellemzően a fejlett országok által preferált magasabb árkategóriájú élelmiszer – és a gabonafélékét, melyek kulcsfontosságú import termékek számos alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országokban.Az idei FAO előrejelzés a hosszabb távú képet figyelembe véve megállapította, hogy valóban többet fizetünk kevesebbért, mindezt az elmúlt évek rendkívül kedvező globális termelési és kereskedelmi feltételei ellenére.A globális élelmiszer-behozatal 2000 óta évi 8%-ot emelkedett átlagban, de a legszegényebb országok többségében kétszámjegyű volt a növekedés. Eközben a gabonafélék aránya az import kosárban a drágább élelmiszerekhez képest nem csökkent a szegényebb országokban, míg a tehetősebb országokban épphogy jelentős volt a visszaesés.Az élelmiszerimport költések a legkevésbé fejlett országok teljes áruexport jövedelmének 28%-át teszik ki, ami majdnem kétszerese a 2005 évi aránynak. A fejlett országoknak nemcsak az egy főre jutó GDP-je magasabb, de az élelmiszer behozatalból származó bevételük csupán mintegy 10%-át fordítják élelmiszerre.A FAO élelmiszerekre vonatkozó kitekintése a világ legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak, többek között a gabonafélék, halak, húsok, tejtermékek, a cukor és a növényi olajok a piaci trendjeit mutatja be.Megállapította, hogy bár az élelmiszerpiacok aránylag stabilak az általánosan jó ellátási feltételeknek köszönhetően, veszélyforrást jelenthetnek erre a közelmúlt kereskedelmi vitái, az éghajlatváltozás és más tényezők.Forrás: FAO / fao.org


Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

BARANYA TELEVÍZIÓ

adásai:
Csütörtök: 19:00-tól
Péntek: 19:00-tól
Szombat: 10:00-tól és 19:00-tól

KOMLÓ és TÉRSÉGE TELEVÍZIÓ

adásai:
Hétfő: 19:00-tól
Kedd: 19:00-tól
Szerda: 10:00-tól és 19:00-tól
Vasárnap: 10:00-tól és 15:00-tól

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 23 790 102 megtekintés

Videó: 7 299 642 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen3022944

Jelenleg az oldalon

3
Online